Nem egyszerű feladat megbecsülni, hogy mennyi lehet jelenleg a magyarországi üzemanyag kis- és nagykereskedők együttes árrése – fogalmazott portálunk kérdésére Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára.

Az Economx hasábjain is megjelent a hét elején egy becslés arról,hogy a jelenlegi üzemanyagárak mellett mennyi lehet az összesített árrés és mennyi volt január közepén, amikor idei csúcson voltak az árak.

Meghatározni egy átlagosnak nevezett árrést több, mint bátorság – mondta lapunknak Grád Ottó, mivel a bruttó ár számos nem fix összegű és kutanként akár jelentősen eltérő költségtételt is tartalmaz.

A 27 százalék Áfa, illetve a kormányzat részéről meghatározott jövedéki adó (dízelnél literenként 149 forint) tekinthető csak a kalkulációban egységesnek. Még az adójellegű terhek is eltérőek lehetnek benzinkút hálózatonként, sőt akár kutanként:

  • Kiskereskedelmi különadó: ez az adónem továbbra is fizetendő, de mértéke vállalkozásonként eltérő (a nettó üzemanyagár 3 százaléka, az 500 millió forint feletti forgalomra vetítve).
  • Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR): ez minden töltőállomás üzemeltetőjét érintő jogszabályi kötelezettség akár 15 forint is lehet literenként mindkét üzemanyagtípusnál akkor, ha nem tudja a feladatot elfogadott energiahatékonysági projekttel teljesíteni.
  • MSZKSZ díj: A kötelező készletezési hozzájárulás literenként szintén további 4 forintként jelentkezik a bruttó árban.

Az adójellegű költségek mellett további számos költség elem befolyásolja a töltőállomásokon kiírt üzemanyagárat, kezdve a jelentős szállítási költségekkel, amik eltérőek hazai, vagy külföldi finomítók esetén.

Ekkora szelet a tortából 

Ma a nagykereskedelmi piacot körülbelül kétharmad arányban fedi le a Mol, az importőrök elsősorban Nyugat-Magyarországon aktívak és többnyire a környező finomítókból importálnak.

Az úgynevezett kiskereskedelmi árrés is további, közel 40 féle tételt tartalmaz, amik kutak szerint szintén eltérő mértékűek. Belátható, hogy más a bér- és rezsi költség egy automata, az egy műszakban üzemelő, vagy a 0-24 órás autópálya kutak esetén.

Kép: MTI, Koszticsák Szilárd

Összefoglalva elmondható, hogy gyakorlatilag minden töltőállomás egyedi feltételek mellett üzemel, ezért nincs egzakt válasz a nagy és kiskereskedelmi árrés nagyságára.

Grád Ottó szerint az üzemanyag kereskedelemnek szabadon, tisztán a piaci szabályoktól irányítottan kell, kellene működnie. Nem véletlen, hogy Magyarországon az utóbbi 10 évben változatlan a töltőállomások száma – valamivel több, mint 2000.

Tervezhetőség kell 

Ugyanis egy olyan komoly tőkeigényű beruházás, mint a benzinkút építés, csak kiszámítható adózási és üzemeltetési környezetben lehetséges, amihez tervezhető értékesítési volumenek és biztonsággal prognosztizálható nyereségtartam szükséges.

Egyébként akárhogy is alakul az üzemanyag forgalmazásban az aktuális árrés, az üzemeltetőket az értékesített volumen messze nem támogatja. A fogyasztás stagnál (ami még akár jónak is tekinthető a zsugorodó GDP adat láttán). A MASZ kútjain 341 millió liter benzin került értékesítésre az első negyedévben, ami 0,7 százalékkal kevesebb, mint egy éve. Gázolajból viszont 0,7 százalékkal nőtt az értékesítés és elérte a  880 millió litert.