A márciusi inflációs adatokról a KSH azt jelentette, hogy egy hónap alatt a fogyasztói árak gyakorlatilag nem változtak, és 4,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Ez egy jelentősen jobb mutató, mint a februári 5,6 százalékos szám, ráadásul ezzel 5 hónap után csökkent újra az infláció.

Kapcsolódó

Ebben segített, hogy az üzemanyagok ára csökkent, illetve februárhoz képest márciusban az élelmiszerek ára változatlan maradt, így megtört az év első két hónapjában megfigyelhető élelmiszer-drágulás.

Az árrésstop hatása márciusban még csak részleges volt, így szinte borítékolható, hogy a KSH az infláció további csökkenéséről számol majd be pénteken.

Ezt várják az elemzők

Az MBH Elemzési Centrum szakértői emlékeztettek, hogy a márciusi 4,7 százalékos adat elmaradt az elemzői konszenzustól (5,0 százalék), míg mindössze 0,1 százalékponttal alacsonyabb volt, mint várták. Az előző hónaphoz képest nem változtak az árak, ami megfelelt várakozásunknak, és szintén elmaradt a konszenzustól (0,3 százalék).

Áprilisban az infláció további mérséklődésére számítanak, sőt akár az is elképzelhető, hogy átmenetileg a toleranciasávba is visszatérhet az éves áremelkedés mértéke.

Várakozásuk szerint az év/év alapú mutató 4,0 százalékon alakult, a havi árváltozás pedig 0,1 százalékos lehetett.

Az élelmiszerárak a nagy márciusi árcsökkenés után már nem csökkentek olyan nagy mértékben, illetve az üzemanyagárak sem mutattak olyan nagy csökkenést. A következő hónapokban vélhetően nem fogunk már olyan magas számokat látni az inflációban, mint év elején, az éves átlagos inflációs előrejelzésük jelenleg 4,7 százalék.

Az árrés-stop kivezetéséről egyelőre nem esett szó, sőt inkább a meghosszabbítás felé hajlik a kormány. Emellett a gyenge növekedési adatok is a dezinflációnak kedveznek. A gyenge GDP adat és a csökkenő inflációs pálya a későbbiekben az MNB mozgásterét is növelheti és akár alacsonyabb kamatokat is láthatunk hosszabb távon.

Eppich Győző, az OTP Bank makroelemzője azt közölte, hogy előrejelzésük szerint az infláció jelentősen, 3,6 százalékra lassulhat az előző havi 4,7 százalékról. 

Az elemző felhívta rá a figyelmet, hogy áprilisban már „teljes erővel” fognak hatni a március második felében bevezetett árrésstopok, emiatt az élelmiszerinfláció jelentősen, 3,5-4 százalékponttal csökkenhet. Az élelmiszerek mellett az üzemanyagok áralakulása is segíti a dezinflációt, mivel az előző hónapban látott 2,4 százalékos csökkenést követően áprilisban 7,4 százalékkal lehettek alacsonyabbak az üzemanyagárak, mint egy évvel ezelőtt.

Az áprilisi inflációban a telekommunikációs és banki szolgáltatás díjak inflációja is jelentős bizonytalanságot okoz majd. Ez ugyanis a jellemző átárazási időszak ezekben a szegmensekben, ugyanakkor a kormányzat itt is erős nyomást fejtett ki, hogy az árak ne emelkedjenek, emiatt a szolgáltatásinflációban is lassulást várnak.

Azt azonban kiemelte az elemző, hogy várakozásuk szerint az áprilisi infláció egy lokális mélypontot jelöl majd, és az azt követő hónapokban ismét gyorsulhat majd az áremelkedés üteme.

Egyfelől az emelkedő agrárárak miatt az élelmiszerek árai ismét emelkedésnek indulhatnak, amit a száj- és körömfájás járvány is erősíthet az állati eredetű élelmiszereken keresztül. Ezenfelül a lakossági fogyasztás továbbra is erős, és a második félévben több fiskális élénkítő intézkedés is életbe lép majd. Az inflációt esetlegesen csökkentő tényezők között viszont meg kell említeni az alacsonyabb olajárakat, valamint azt is ki kell emelni, hogy Európában a vámháború inflációs hatásai nem teljesen egyértelműek. Az erősödő euró, valamint az Egyesült Államokból kiszoruló kínai termékek erősíthetik Európában, így Magyarországon is a dezinflációt.

Összességében az idei év átlagában 4,5 százalékos inflációt várnak, és úgy gondolják, hogy az alapfolyamatok szintjén a dezinfláció nagyon lassú lesz. Ez, valamint a magyar adósbesorolás negatív kilátásra rakása csökkentik a jegybank mozgásterét a kamatvágásra, így az idei év hátralévő részében nem várnak kamatcsökkentést.