Robert Prevost amerikai bíboros lett az új pápa.

A bíborosi konklávé csütörtök délután megválasztotta a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa utódát.

Kapcsolódó

A 69 éves amerikai Prevost, aki pályafutása nagy részét misszionáriusként töltötte Peruban, viszonylag ismeretlen a globális színtéren. Chicagóból származik, de csendes stílusával és Ferenc pápaságához való támogatásával, különösen a társadalmi igazságosság iránti elkötelezettségével keltette fel társai érdeklődését.

Kép: Getty Images, Dan Kitwood

Robert Prevost 1955. szeptember 14-én született Chicagóban. Középiskolai tanulmányait a Szent Ágoston-rend kisszemináriumában végezte 1973-ban. Prevost 1977-ben matematika szakon szerzett diplomát a Villanova Egyetemen.

Miután úgy döntött, hogy pap lesz, Prevost 1977 szeptemberében csatlakozott a Szent Ágoston-rendhez. Első fogadalmait 1978 szeptemberében, ünnepélyes fogadalmait pedig 1981 augusztusában tette le. A következő évben teológiai mesterdiplomát szerzett a chicagói Katolikus Teológiai Uniótól. 1985-ben csatlakozott a perui ágostonos misszióhoz, ahova többször is visszatért.

2025. február 6-án Ferenc pápa Prévostot bíboros-püspökké léptette elő, és a Róma tartományban található Albano külvárosi egyházmegyéhez nevezte ki. 

Ferenc pápa halála után Prevostot a pápaság lehetséges jelöltjének tartották. 

2023-ban Ferenc pápa a Püspöki Dikasztérium prefektusává nevezte ki, ami kulcsfontosságú pozíció a Római Kúrián belül. A hivatal felelős a püspöki székre jelöltek értékeléséért és ajánlásáért világszerte. Ez a szerep növelte Prevost láthatóságát és befolyását a katolikus egyházon belül, potenciálisan emelve ismertségét egy jövőbeli pápai konklávé előtt.

Kép: Reuters, Yara Nardi

Prevost bírálatokkal szembesült a papi bántalmazás áldozatainak jogvédői részéről a szexuális bántalmazással kapcsolatos vádak kezelése miatt. A SNAP jogvédő csoport azt állította, hogy Prevost nem lépett fel a Richard McGrath-ot, a Providence Katolikus Középiskola volt elnökét érintő bántalmazási vádakkal szemben.

A mindenkori pápa nemcsak reprezentatív, hanem a hívek lelki vezetői szerepét is betölti, és hivatala diplomáciai értelemben államfői tisztségnek is számít. 

Szakértők és egyházi tisztviselők szerint az új pápa nem fogja egykönnyen megnyirbálni  Ferenc pápa örökségét, függetlenül annak nézeteitől. 

„Ez nem olyan, mint az amerikai kormány, ahol az elnök belép és lecseréli az egész kabinetet” – mondta Thomas Reese tiszteletes, a Religion News Service kommentátora és az „Inside the Vatican” (Vatikán belsejében) című könyv szerzője.

Az újonnan megválasztott XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyén 2025. május 8-án
Az újonnan megválasztott XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyén 2025. május 8-án
Kép: Reuters, Stoyan Nenov

Minden magas rangú vatikáni tisztviselőnek, akit öt évre neveznek ki, fel kell hagynia szerepének gyakorlásáva”. Az új pápa azonban általában meghosszabbítja a meglévő mandátumokat.

Modern kori pápák időrendben (1800-tól napjainkig)

  • 2025. május 8-án, a konklávé második napján a bíborosok Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. A 20. századi pápaválasztó bíborosi gyűlések (konklávék) közül egy sem tartott tovább öt napnál. XII. Piusz megválasztása tartott a legrövidebb ideig 1939 márciusában. Ebben az időszakban tízből hétszer olasz bíborost választottak meg római katolikus egyházfőnek. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának háttere:
  • 1903. július 31-augusztus 4.: Giuseppe Sartót (X. Piusz, 1954-től Szent X. Piusz) a hetedik szavazási fordulóban választották meg a negyedik napon. A konklávén 62 bíboros volt jelen a 64-ből.
  • 1914. augusztus 31.-szeptember 3.: Giacomo della Chiesa (XV. Benedek) a tizedik szavazási fordulóban kapta meg a szükséges többséget a harmadik napon. A 65 pápaválasztó bíborosból három észak-amerikai - a bostoni, a baltimore-i és a québeci - csak a szavazás után ért oda Rómába.
  • 1922. február 2-6.: Achille Rattit (XI. Piusz) az ötödik napon, a 14 szavazási forduló után választották meg. A 60 bíborosból 53 volt jelen. Három észak-amerikai méltóság - a bostoni, a philadelphiai és a québeci - ezúttal sem ért oda időben.
  • 1939. március 1-2.: Eugenio Pacellit (XII. Piusz) már a második nap megválasztották, mindössze három szavazási fordulóra volt szükség. A pápaválasztáson mind a 62 bíboros jelen volt.
  • 1958. október 25-28.: Angelo Giuseppe Roncalli (XXIII. János, 2014-től Szent XXIII. János) a negyedik napon, a 11. szavazási forduló után lett pápa. Az 53 bíborosból 51 volt jelen. A két távolmaradó a magyar Mindszenty József és Alojzije Stepinac zágrábi érsek volt. Előbbi az 1956-os forradalom után a budapesti amerikai nagykövetségen keresett menedéket, utóbbi házi őrizetben volt, mert Jugoszlávia megalakulása után a horvát usztasa rezsimmel való együttműködés címén háborús bűnösnek nyilvánították.
  • 1963. június 19-21.: Battista Montinit (VI. Pál, 2018-tól Szent VI. Pál) a hatodik szavazási fordulóban, a harmadik napon választották meg. A 88 bíborosból 80 volt jelen a konklávén. Mindszenty József ekkor is még a budapesti amerikai nagykövetségen volt.
  • 1978. augusztus 25-26.: Albino Luciani (I. János Pál, 2022-től Boldog I. János Pál) megválasztásához mindössze két nap, négy szavazási forduló kellett. A 114 bíborosból 111 volt jelen a világ 49 országából, hárman betegség miatt maradtak távol. Tizenöt bíboros már az új szabály, a 80 éves korhatár miatt nem vehetett részt a konklávén.
  • 1978. október 14-16.: A lengyel Karol Wojtylát (II. János Pál, 2014-től Szent II. János Pál) a harmadik napon választották meg, a nyolcadik szavazási fordulóban. Több mint 450 év után ő volt az első nem olasz pápa. A konklávén 111 bíboros vett részt.
  • 2005. április 18-19.: A német Joseph Ratzinger (XVI. Benedek) már a második napon, négy szavazás után megszerezte a szükséges többséget. A pápaválasztáson 115 bíboros volt jelen a világ 52 országából.
  • 2013. március 12-13.: Az argentin Jorge Mario Bergogliót (Ferenc pápa) a második napon, az ötödik választási fordulóban választották meg. A konklávén 115 bíboros vett részt. Ferenc pápa a sorban a 266., egyben első latin-amerikai és első jezsuita pápa volt.

Végre sikerült dűlőre jutnia a konklávénak arról, ki örökli Ferenc pápa székét új Szentatyaként. Tömegek várták feszülten a döntést, mire lezárult a precízen végigzongorázott választási procedúra. Így zajlott a választás >>>