• Ursula von der Leyen szerint társadalmi válsággá szélesedett a lakhatási krízis, ezért európai terv készül a megfizethető lakhatásról.
  • Az OECD már évekkel ezelőtt figyelmeztetett, az EU most késve reagál – mutatott rá Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója.
  • A válság nemcsak társadalmi, hanem versenyképességi probléma is: a szakképzett munkaerő hiánya és a béremelkedés rontja az európai cégek helyzetét.
  • Az Európai Beruházási Bank akcióterve innovációra, felújításra és új lakásépítésre koncentrál, a cél a keresletet meghaladó lakásépítés.
  • Gulyás Gergely: „Az Európai Bizottságnak nincs jogosítványa a tagállami lakhatási programokba való beleszólásra, a kormány ugyanakkor minden jószándékú kezdeményezést támogat.”
Az otthon nem csak négy fal és egy tető. Az otthon biztonság, melegség, hely a családnak és a barátoknak. Az otthon annyit jelent: tartozunk valahova. De ma is túl sok embernek az otthon nem örömöt, hanem szorongást okoz. Mert az otthon adósságot és (lét)bizonytalanságot is jelenthet. A számok kijózanítóak. 2015 óta a lakásárak több mint 20 százalékkal emelkedtek. Az elmúlt öt évben több mint 20 százalékkal csökkent az építési engedélyek száma. Ez már több, mint lakhatási válság. Ez már társadalmi válság. A társadalmunk szövete a szemünk előtt mállik szét. Gyengül a kohéziónk. Fenyegetve van a versenyképességünk. Ápolók, tanárok, tűzoltók nem keresnek eleget ahhoz, hogy közel lakjanak a munkahelyükhöz. Egyetemi hallgatók kényszerülnek abbahagyni a tanulmányaikat, mert nem tudják fizetni az albérletet. A fiatalok egyre később tudnak családot alapítani

– fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt mondott beszédében.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Bármilyen ellentmondásos, de ezek a megállapítások lehetnének egy random magyar ellenzéki politikus gondolatai is, ha Magyarországról lenne szó. Ugyanilyen megfontolás alapján felsorolhatta volna európai krízispontokként Orbán Viktor miniszterelnök is, a brüsszeli vezetés kritikájaként. Azonban az európai szintű társadalmi válság tényét maga Ursula von der Leyen ismerte el.

Azt is jelezte, hogy még az idén, az EP-vel való konzultációt követően, bemutatják az első, megfizethető lakhatásra vonatkozó európai tervet. A bizottság elnöke szerint ugyanis ahhoz, hogy megfizethetőbbé, fenntarthatóbbá és minőségibbé tegyük a lakhatást, helyi realitásokon alapuló összeurópai erőfeszítésre lesz szükség.

Nagyon át kell gondolnunk, hogyan kezeljük ezt az ügyet. Felül kell vizsgálnunk az állami támogatási szabályokat, hogy lehetővé tegyük a lakhatási támogatási intézkedéseket

– fogalmazott Ursula von der Leyen, példaként felhozta: lényegesen meg kell könnyítenünk az új házak és új kollégiumok építését.

A fennmaradó problémák megoldása reményében az Európai Bizottság javaslatot fog tenni egy, a rövid távú bérbeadásra vonatkozó jogi kezdeményezésre is.

A válság leküzdésére az egész társadalom részvételére szükség van, minden törvényalkotóra és minden érintettre. Ezért az EB összehívja az első európai uniós lakhatási csúcstalálkozót. Von der Leyen emlékeztetett egy közel évtizedes be nem váltott ígéretére is.

Nyolc évvel ezelőtt a szociális jogok európai pillére szociális joggá tette a lakhatást Európában. Ideje, hogy valóra váltsuk ezt az ígéretet

– idézte fel.

Bár a probléma nem újkeletű, de vajon miért  2025 őszén beszélt a társadalmi válságról Ursula von der Leyen? 

A párizsi székhelyű OECD már korábban figyelmeztetett: több országban egyértelműek voltak a lakhatási válság jelei. Az Európai Unió azonban – mint sok más területen – késve próbál reagálni, így a beavatkozás mostanra már megkésettnek tűnik – mondta az Economx-nak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.
A szakértő szerint a Draghi-jelentés versenyképességi megállapításai miatt került most előtérbe a lakhatás.

Nem pusztán társadalmi, hanem versenyképességi válságról van szó

– hangsúlyozta. A szakképzett munkaerő ugyanis a lakhatási szűk keresztmetszetek miatt sok esetben nem tud elhelyezkedni, így egyszerre jelenhet meg munkaerőhiány és -többlet, vagy túl hosszú ingázási idők. „Ha egy nagyvárosban nincs elég munkaerő, a bérek emelkedni kezdenek, ami rontja a vállalatok versenyképességét és inflációt is okoz. Ezért a lakhatási válság enyhítése a versenyképességi problémák kezelésének egyik kulcsterülete lehet” – emelte ki.

Pásztor Szabolcs hozzátette: az európai szintű válság nem most kezdődött, hanem fokozatosan alakult ki. 2008 után az ingatlanfejlesztések lelassultak, majd a világjárvány, az orosz–ukrán háború, az energiaválság és az infláció tovább rontott a helyzeten. Eközben felerősödött a befektetési célú ingatlanvásárlás, a mikroháztartások számának növekedése, valamint a külföldi munkavállalók által felhajtott kereslet. Az engedélyezési folyamatok bonyolultsága és a beépíthető területek szűkössége szintén árfelhajtó hatású volt. A rövid távú lakáskiadás pedig tovább súlyosbította a helyzetet.

Ebben a pillanatban jogosan merülhet fel a kérdés: lehetséges-e egyáltalán uniós szintű válasz a társadalmi szintű lakhatási válságra? 

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az Economx kérdésére korábban azt mondta: a kormány minden jószándékú kezdeményezést támogat, ugyanakkor az Európai Bizottságnak nincs jogosítványa a tagállami lakhatási programokba való beleszólásra. Ezért Ursula von der Leyen sem vizsgálhatja felül a most indult Otthon Start programot. „Nemzetközi szerződések határozzák meg a hatásköröket, és lakhatási ügyekben az uniós intézményeknek nincs közvetlen szerepük” – hangsúlyozta.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Mindenesetre Pásztor Szabolcs felidézte, az Európai Beruházási Bank (EIB) már kidolgozott egy akciótervet a lakhatási válság enyhítésére. A terv három fő területre koncentrál: innováció, felújítás és új építés. A célok között szerepel:

  • új építési technológiák és anyagok támogatása finanszírozással és tanácsadással,
  • a lakáshitelezés ösztönzése, 2025-re 4,3 milliárd eurós célkitűzéssel,
  • energiahatékonysági felújítások bővítése,
  • befektetések kiterjesztése a szociális lakásgazdálkodásba,
  • új pénzügyi eszköz bevezetése, amely ötvözi az uniós támogatásokat és a hiteleket.
A keresletet meghaladó számú lakást kell építeni. Ez a legegyszerűbb válasz

 – fogalmazott Pásztor Szabolcs. Hozzátette: a gyors és olcsó lakásépítés azonban sokszor helyi akadályokba ütközik, ezért a strukturális problémák felszámolása nélkül nincs valódi megoldás.

Kapcsolódó