Január 20-án, hétfőn megtörtént Donald Trump beiktatási ceremóniája, amikor is letette esküjét az Egyesült Államok elnökeként.
Ezzel hivatalosan is megkezdte második elnöki ciklusát, s beszédében azt ígérte, most kezdődik el Amerika aranykora.
Több, iszonyú lobbierővel bíró gazdasági aktor is jelen volt a formális rendezvényen.
A beiktatáson Mark Zuckerberg Meta-vezér és Jeff Bezos Amazon-alapító egymás közelében ültek, akárcsak Elon Musk, a Twitterről átkeresztelt X feje. Mindhárom techguru előkelő helyen tartózkodott az esemény idején. Utóbbinak kitüntetett szerepe van Trump kabinetében, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója a megválasztott elnök új adminisztrációjában is részt vesz majd a szövetségi állam hatékonyságáért felelős hivatal (DOGE) társvezetőjeként. Musk ehhez már a republikánus politikus novemberi megválasztása előtt is biztosította a belépőt, ugyanis 250 millió dollárnyi adománnyal segítette Trump kampányát.
A leköszönő Joe Biden egyébként a Szilícium-völgy vezetőire burkolt utalást tett, amikor rögzítette, a három férfi veszélyes oligarchiát alkotva ellenőrizetlen hatalmat gyakorolhat az amerikaiak felett.

De mi a helyzet ezekkel a szupergazdag nagyvállalkozókkal? Mit várnak a Trump nevével fémjelzett új időszaktól? A három szilícium-völgyi személyiség elképzeléseiben azonos és eltérő motivációk egyaránt megbújhatnak – még a rivalizálás is belefér az egymás mellett élésbe. Ezek felgöngyölítéséhez azonban mélyebbre kell ásnunk velük kapcsolatban.
Musk, az „elnök úr” mellett kitartó, formabontó innovátor
A bolygó legvagyonosabb embere, Elon Musk az utóbbi időben Trump közeli üzleti és politikai szövetségesévé avanzsált. A dél-afrikai születésű amerikai mérnök, tervező és feltaláló nevéhez temérdek technológiai vállalat és projekt fűződik:
- ilyen az elektromos autógyártásra specializálódott Tesla Inc.,
- az űrkutatási innovációkat zászlajára tűző SpaceX,
- a világ egyik első online bankja, az X.com, mely összeforrt
- az elektronikus kereskedelemre szakosodott, pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó PayPallal,
- a megszűntéig online városkalauz szoftvereket biztosító és licencelő Zip2,
- a már a Teslába beolvasztott, napenergia-termelő rendszereket értékesítő SolarCity,
- az infrastruktúra- és alagútépítési szolgáltatásban utazó The Boring Company (TBC),
- a beültethető agyi chipeket fejlesztő Neuralink, valamint
- a még csak elméleti síkon létező globális internetszolgáltatást célzó Starlink műholdprojekt és
- az elektromos alapú, kapszulás tömegközlekedés, alternatív vasútra emlékeztető tervét kitűző Hyperloop megtervezése.
Zömmel ezen vállalkozások és szerelemprojektek egymásra épülnek, és össze is függ egyik sikeressége a másikéval. Bár a Tesla most az eladások terén visszaesést produkált. A multimilliárdos már a mesterséges intelligenciával is kacérkodik.
Ami pedig még Elon Musktól ismert, az az űrkutató cégének égisze alá tartozó gigaprojektje, hogy az emberi társadalom több bolygón is megvesse a lábát, jelesül a Mars terraformálásának víziója, Szorosan összefügg mindez azon vágyával, hogy mindenekelőtt forradalmasítsa az űrrepülést és megkönnyítse a világűr elérését. Több álma is már megvalósult, de a Földön kívüli emberi életvitel tömeges meghonosítása még várat magára.
Muskot a Time magazin 2021-ben az év emberének választotta. Tavaly pedig a merényletkísérletet elszenvedő Trump is megkapta ezt a titulust, noha a sajtóterméket korábban élesen bírálta.
Mind a Bloomberg, mind a Forbes milliárdoslistáján
Elon Musk zsebelte be a világ leggazdagabb emberének címét 2024 januárjában. Majd a novemberi elnökválasztást követően ismét új rekordot ért el, ekkor teljes vagyonát csaknem 348 milliárd dollárra becsülték. Decemberre pedig tovább hízott, 447 milliárd dollárra.
Megannyi furcsa, unortodox és megbotránkoztató nyilatkozata, illetve megnyilvánulása tette ismertté és hírhedté korábban is, ám tavaly óta aktív szerepet vállalt az amerikai politika alakításában. Az 53 éves techvállalkozó akkoriban vált Donald Trump kulcsfontosságú támogatójává. Ezzel kiemelkedő befolyásra tett szert, és oligarchának nevezték már Biden előtt is, így nem csoda, hogy a csúcsmilliárdos rendre a sajtó és a teljes nyilvánosság figyelmét élvezi.
Tulajdonképpen egyértelműen látható, hogy a Muskot meghatározó kiszámíthatatlan, lobbanékony jellemvonások erősen hajaznak Trump szokatlan személyiségére.
Ennek fényében nem túl meglepő, hogy az elmúlt időszak során Musk mindvégig Trump egyik fő mecénásaként tevékenykedett,
ez a tény pedig alapvetően kölünbözteti meg a két másik karaktertől.
Bezos, a közömbösből pozitívba átcsapó „businessman”
A világ legtehetősebbjei között számon tartott Jeff Bezos mostanra szintén közel került Trumphoz. Az új-mexikói származású amerikai üzletember, mágnás, elemző és befektető leginkább az amazon.com alapítójaként ismert. Tulajdona immár 30 éve
- az Amazon, mely egy elektronikus kereskedelemmel foglalkozó amerikai cég, és bár online könyvesboltként indult még 1995-ben, azóta kinőtte magát: mára az e-kereskedelem, a logisztika és a számítástechnika területei képezik a hatalmas cég legjelentősebb üzletágait. Az Amazon birtokolja a világ legnagyobb felhőszolgáltatását, ebben pedig weboldalak tízmilliói leltek otthonra. A Bezos kezében összpontosuló cégóriás az elmúlt két évtizedben üzleti stratégiát váltott, és viszonteladóként vagy közvetítőként működik, fő bevételeit a platformon történő eladásokból származó jutalékokból zsebeli be.
- Múlt novemberben egy újabb dobást jelentettek be, a Bezos-féle vállalat ugyanis egy olyan online üzletet izzított az Haul néven, mely 20 dollárban korlátozza az eladásra kínált termékei árát, hogy felvegye a versenyt az alacsony árszabású, konkurens Temu és Shein kínai kiskereskedőkkel.
- A Google egyik első részvényese volt, amikor 1998-ban 250 ezer dollárt fektetett be. Ez a befektetés 3,3 millió részvényt eredményezett, ami 2017-ben körülbelül 3,1 milliárd dollárt ért.
- A napokban sikeresen kilőtték másodjára a világűrbe Bezos űrtechnológiai vállalata, a Blue Origin rakétáját, s ez kihívást jelenthet Elon Musk SpaceX-ének. Így felerősödött a tech-milliárdosok közötti rivalizálás.
Jeff Bezos vagyona 2017 végére elérte a 99,6 milliárd dollárt, és ezzel első lett a világ leggazdagabb embereinek listáján, így megelőzte az addigi címvédő Bill Gatest, a Microsoft atyját. Tavaly év elejére a dobogó alsóbb fokára csúszott: noha a Bloomberg milliárdosokat felsorakoztató indexén a második, a Forbes magazin milliárdoslistáján már a harmadik helyen szerepelt. A 61 éves üzletember teljes nettó vagyonát 179,1 milliárd dollár és 182 milliárd dollár közé becsülték.

Elon Muskkal régóta sportot űznek abból, hogy verbálisan odapörköljenek egymásnak. Így történt ez Trump megválasztása után néhány nappal is, amikor Musk azt állította, Bezos a Tesla elleni spekulációra biztatta az embereket. Ezt azonban az Amazon-alapító cáfolta, s ekkoriban még egyik elnökjelölt pártját sem fogta. Szemben a Tesla vezérével, aki dollárszázmilliókat pumpált Trump elnökválasztási kampányába.
Itt tehát Bezos egy semleges pozícióból váltott át a támogatói szerepkörbe a republikánus elnök relációjában.
Ez a fajta átgravitálás pedig aligha meglepő Trump pár hónappal ezelőtti győzelme óta.
Zuckerberg, az ellenségből baráttá váló „zseni”
A glóbusz legmódosabb emberei közt helyet szerző Mark Zuckerberg 180 fokos fordulatot hajtott végre a Trumphoz fűződő viszonyát tekintve. A New York államban honos, fiatal amerikai feltaláló, programozó és filantróp főképp a Facebook megalkotójaként ismeri a világ. A máig népszerű, emberek milliárdjait tömörítő közösségi oldal feje a Meta konglomerátumába integrálta az iskolatársaival közösen alapított és készített
- Facebookkal együtt
- az Instagramot,
- a Threadset és
- a WhatsAppot is.
Előbbi social media platform résztulajdonosa 2004-ben indította útjára a Facebookot, ám az csak évek múlva pörgött fel igazán, mostanra pedig az aktív felhasználók száma naponta több mint egymilliárdra rúg.
Vagyona a toplisták élmezőnyébe lökték, a Forbes rangsorában 2011-ben a 9. helyen állt. Pénze szignifikáns hányadát eladományozta, amikor a feleségével birtokukban lévő Facebook-részvények 99 százalékát jótékonysági célokra fordították.
Ami a republikánus elnökkel való kapcsolatát illeti, a 40 éves számtechguru ezidáig kevéssé rajonghatott Donald Trumpért: a Facebook-alapító ugyanis 2021-ben, a Capitolium ostroma után kitiltotta Trumpot a platformjáról. Korábban mások mellett Zuckerberget is hevesen bírálták republikánus törvényhozók, akik szerint a fő platformok cenzúrázták a konzervatív nézeteket.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, mivel a Meta első embere november végén mégis a megválasztott elnöknél vendégeskedett titokban. Ahhoz képest, hogy Zuckerberg és Trump viszonya már évek óta meglehetősen viharos volt, a helyzet aránylag derűssé vált.
Noha 2023 elején a Meta visszaállította Trump Facebook- és Instagram-fiókját, a bannolás miatt a politikus bebörtönzéssel fenyegette meg Zuckerberget.
Legutóbbi választási győzelme után már telefonon beszélt Trumppal, és gratulált az eredményéhez.
A Facebook atyjával kapcsolatosan említésre érdemes, hogy egy nemrég megjelent interjúban arról faggatták, most hogy fog hozzáállni Trump elnökségéhez, miután a social media felületéről száműzték a régi-új amerikai államfőt. A házigazda Joe Rogan szerint félelmetes, hogy Trumpot is a social media segítette hatalomra, ami választási beavatkozást hozott, számos kiskapuval egyetemben. Zuckerberg úgy látja, ez nem is feltétlenül legális, és felmerül az amerikai első alkotmánymódosítás, mely nem engedi a platform állami szabályozását, kormányzati ellenőrzését.
A műsorvezető azon felvetésére, hogyan érintik a Meta vezérét a Trump-adminisztráció várható jogszabály-módosításai, Zuckerberg úgy felelt,
egy nagyon ellenséges viszonyt építettünk ki a kormánnyal, de ez nem egészséges, és a jog uralma miatt a nap végén megvédjük az igazunkat, bíróságra megyünk, és megnyerjük az ügyeinket, mert követjük a szabályokat. Ez csak egy nagy geopolitikai verseny, és azt szeretnénk, hogy az amerikai modell győzzön.
Nem csupán az amerikai kormányzat fontos szereplő, hanem a hagyományos sajtó, a közösségi média és alapvetően a nyilvánosság ereje is érdemleges – fűzte hozzá a programozómilliárdos.
Beszélt arról is, hogy az internet korában „a tartalomkészítők egy új osztályt alkotnak, akik a kulturális elit új fajtájává váltak”. Szerinte generációváltás megy végbe, így a kormányzati és bevett gyakorlatok helyébe új médiafogyasztási szokások dominanciája lépett. Ez pedig komplexebb, de valósabb is, mint a mainstream tévé műfaja, ami nem engedi a témák kifejtését. Az arcát viselő platformja is ennek a trendnek enged teret.
Az idézett műsorban elhangzott az is, hogy 2016-ban egybeesett Trump első ciklusának kezdetével a Facebook tényellenőrző mechanizmusának bevezetése, amit most épp megszüntetnek a Metához bekötött platformon.
Összességében kirajzolódik, a felsorakoztatott figurák egyszerre szövetségesek és egymás ellenlábasai is. Most viszont egy tényező összeköti őket: mind a hárman igyekeznek fenntartani vagy megalapozni egy minél gyümölcsözőbb viszonyrendszert az aktuális amerikai elnökkel, Donald Trumppal – ki-ki a maga szintjén.
Nincs mese: Trump rányitja a poklot Európára?
Donald Trump ígérete szerint már a kormányzása elején több mint száz elnöki rendelettel fogja megkezdeni a munkát. De vajon mi lesz ezeknek a sorsa? Részletek.Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb

Véget értek a tárgyalások, az orosz tisztviselők furcsa javaslatot tettek

Meghan Markle robbant a Netflixen

Földrengés volt Magyarországon, több helyen is érezték

Lehullt a lepel: innen érkezhet olaj Magyarországra

Vigyázat: életmentő gyógyszert vontak ki a forgalomból

Állampapír: jön a második körös pénzeső

Jobb, ha ezzel számol: a One egységesíti az inflációkövető díjkorrekcióját

Újabb találkozót szerveznek Ukrajnáról, de új arcokkal

Csőzik László: „Ha a kormány térdre kényszeríti Érdet, Érdre kényszerítem a kormányt”
