2024-ben a hazai kiskereskedelmi forgalom alakulására lassú élénkülés volt jellemző. Több tényező is jelentősen hatott rá: egyrészt a megelőző évhez képest számottevően mérséklődött az infláció, ezzel együtt emelkedett a reálkereset, másrészt fokozatosan visszatért a lakosság vásárlási kedve. A kiskereskedelmi volumen fokozatos növekedését szeptemberben a belföldi turizmus csökkenése és az árvíz törte meg átmenetileg.

Ezek eredményeként

Kapcsolódó

2024-ben a kiskereskedelmi forgalom értéke folyó áron 19,3 ezer milliárd forint volt,

ami a kiskereskedelmi árak 1,9 százalékos emelkedése mellett – a naptárhatástól megtisztított előzetes adatok alapján – 2,6 százalékos volumennövekedést jelent a megelőző évhez képest – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi helyzetkép jelentésében.

Az uniós középmezőnyben tanyázunk

Az Európai Unióban (EU) a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2024-ben 1,3 százalékkal nőtt a megelőző évihez képest. A tagállamok közötti jelentős különbség fő oka az árak különböző mértékű változása és a reálbérek eltérő alakulása volt.

Kép: Economx

A nagyobb nemzetgazdaságok közül Franciaországban 1,9, Németországban 0,9 százalékkal bővült a kiskereskedelem volumene, a legnagyobb növekedést Románia (8,1 százalék) és Bulgária (5,1 százalék) érte el, a legjelentősebb csökkenés Észtországban (2,9 százalék) következett be. Magyarország a 2,6 százalékos volumennövekedéssel – az uniós átlagot meghaladva – a középmezőnyben helyezkedett el.

Októberben kezdtünk el igazán költeni a boltokban

A 2022. évi 15, illetve a 2023-as 17 százalékot követően 2024-ben 1,9 százalékra mérséklődött a hazai kiskereskedelmi árindex. Ennek köszönhetően 2024-ben lassú növekedésnek indult a kiskereskedelmi volumen. A legnagyobb bővülés (4,7 százalék) októberben következett be, a legkisebb pedig januárban, amikor stagnált a kiskereskedelem volumene.

A 2024-es évet tekintve

  • az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,8,
  • a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,5 százalékkal nőtt,
  • az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,8 százalékkal csökkent

az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

A kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomásokon realizálódott. A hazai kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét (37 százalékát) az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek bonyolították, 4,4 százalékos volumennövekedés mellett.

A fővárosban és keleten szórták a pénzt leginkább

Járási szinten a kiskereskedelmi forgalom volumene az ország déli és nyugati járásaiban nőtt az országos átlag (2,6 százalék) alatt, míg a főváros agglomerációjában és a keleti járásokban az országos átlagnál nagyobb volt a volumenváltozás.

Az egyes hónapokat tekintve az éves forgalomhoz a legszerényebb mértékben a január (7,0 százalék) és a február (7,3 százalék) járult hozzá, miközben a legnagyobb forgalom decemberben (9,8 százalék) bonyolódott.

Azokban a – jellemzően Balaton környéki – járásokban, ahol meghatározó a belföldi turizmus szerepe, jelentős kiskereskedelmi forgalmi többlet realizálódott a nyári hónapokban,

a júliusi és az augusztusi bolti forgalom együttesen az éves érték több mint egynegyedét adta.

A pénzünk közel felét élelmiszerre költjük

2024-ben az élelmiszertermékek (élelmiszerek, italok, dohányáru) kiskereskedelmi áruforgalomból elért 43 százalékos részesedése 0,6 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az élelmiszereknek a kiskereskedelmi árucikkek forgalmából 2024-ben mért 29 százalékos részesedése 0,5 százalékponttal, az alkoholmentes italoké 0,1 százalékponttal nőtt, a kávé és a dohányáru árucsoport részaránya nem változott, míg az alkoholtartalmú italoké 0,1 százalékponttal csökkent a 2023. évihez képest.

Kép: Economx

A nem élelmiszertermékek közül 2024-ben ismét az üzemanyag volt a legjelentősebb forgalmi értékű árucsoport, azonban részaránya az előző évhez képest 0,7 százalékponttal csökkent. Kisebb, 0,4 százalékpontos mérséklődés következett be a második legnagyobb részesedéssel rendelkező bútor, műszaki cikk árucsoport esetében is. Némi növekedés egyedül a gyógyszer, gyógyászati termék árucsoportnál jelentkezett, ennek részaránya 0,5 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit.

Így alakultak az árak

A 2023-as 17 és az azt megelőző év 15 százalékos áremelkedése után 2024-ben jelentősen lassult a kiskereskedelmi árak növekedése hazánkban. A megelőző évhez képest 1,9, 2021-hez mérten pedig 37 százalékkal többet kellett fizetniük a fogyasztóknak a forgalmazott termékekért.

2024-ben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben az árak átlagosan 1,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,5 százalékkal emelkedtek, míg az üzemanyagtöltő állomásokon 0,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. Az élelmiszer-kiskereskedelemben a legnagyobb áremelkedés a dohányboltokban (4,7 százalék), a nem élelmiszer-kiskereskedelemben pedig a könyv-, újság-, papíráruüzletekben (7,4 százalék) következett be.

Eltűnt hétezer üzlet

2024. június 30-án 96 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, 7 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek száma 5,4, a nem élelmiszertermék jellegű üzleteké 7,9 százalékkal csökkent. Az üzemanyagtöltő állomások száma 1,0 százalékkal mérséklődött.

A kiskereskedelmi üzletek alapterülete csak kismértékben, 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben átlagos alapterületük 4,7 százalékkal emelkedett.

2024 júniusában összesen 5700 nemzeti dohánybolt működött az országban.

2024. június 30-án Budapesten és Pest vármegyében kiemelkedően magas volt az országos hálózaton belül az üzletek száma, illetve aránya (20 és 11 százalék), de az üzletszám csökkenése is a fővárosban volt a legnagyobb mértékű: 2023 júniusához képest 9,8 százalék. A legkevésbé Vas vármegyében és Hajdú-Bihar vármegyében (4,6, illetve 4,8 százalékkal) lett kisebb az üzletszám.