Az élelmezés és a takarmányozás szempontjából „jelentéktelen” növények termesztésére lesz jelentős hatással Brüsszel nagy vitát kiváltó javaslata, amely szerint 2030-ig 50 százalékkal kellene csökkenteni a növényvédőszerek használatát – derül ki az Európai Bizottság kiszivárgott hatásvizsgálatából.

A jelentés elkészítésére a tagállamok még tavaly decemberben kértek fel a bizottságot annak érdekében, hogy könnyebben eldönthessék, támogatják-e a növényvédők drasztikus korlátozására irányuló javaslatot. A fő kérdés az, hogy milyen hatással van egy ilyen intézkedés a kontinens élelmiszer-előállítására, valamint veszélyezteti-e az Európai Unió globális piaci pozícióját.

A tagállamokon múlna, kinek fájjon a növényvédők korlátozása

Brüsszel arra a következtetésre jutott, hogy az élelmiszer- és takarmányellátás szempontjából legfontosabb növények terméshozamát érdemben nem befolyásolja a növényvédők használatának korlátozása – derül ki az Euractiv birtokába került dokumentumból. Éppen ezért súlyos gazdasági következményektől sem kell tartania az Európai Unió legtöbb gazdálkodójának, ha kettős mércét alkalmaznak a kormányok.

A kiszivárgott jelentés szerint nincs szó arról, hogy a legnagyobb peszticid-felhasználó szántóföldi növénytermesztők kivételt élveznének a Farm to fork stratégia egyik prioritása alól.

Brüsszel hangsúlyozza, hogy a tagállamok és a gazdák lehetőséget kapnak arra, hogy előnyben részesítsék a növényvédők csökkentését azoknál a növényeknél, amelyek csekély mértékben vagy egyáltalán nincsenek hatással a biztonságos élelmiszerellátásra.Ilyen növény például a szőlő, a paradicsom vagy a komló.

Vagyis a tervek szerint a tagállamok felelőssége lenne arról dönteni, hogy a búza- és kukoricatermesztők terméshozamának fenntartása érdekében a kertészetek növényvédőszer-felhasználását korlátozzák-e jelentősen. Ezzel pedig rászorítják-e az érintett gazdákat az integrált növényvédelmi rendszerek és az egyéb új technológiák bevezetésére.

A kiskertekben is tiltható a permetezés

Nem csak a mezőgazdasági termelők vegyszerhasználatát lehet csökkenteni,

a korlátozás a lakosságra, vagyis a kiskertekre és az egyéb polgári létesítményekre, például sportpályákra, vagy a városi parkokra, zöldfelületekre is kiterjeszthető lenne.

A jelentés hangsúlyozza, hogy ebben az esetben semmilyen következménye sem lenne az élelmiszer-előállításra az intézkedésnek, gyakorlatilag így a tilalmat elkerülheti a mezőgazdaság.

A jóslással ér fel minden módszertan

A dokumentum azt is hangsúlyozza,

nincsenek olyan számszerű adatok, vagy olyan modellszámítások, amelyek segítségével teljes bizonyossággal meg lehetne mondani, hogy 2030 után mivel kell számolniuk az EU gazdálkodóinak.

A bizottság bírálta a korábban megjelent hatástanulmányokat, amelyek mindegyike arra a következtetésre jutott, hogy a növényvédők használatának 50 százalékos csökkentése komoly kiesést okozna az európai terméshozamokban, ami ennek költsége pedig végső soron a fogyasztókra hárulna.

Élelmiszerinfláció: az unió erőszakos vegyszermentessége csak olaj a tűzre

Elszakadt a valóságtól az Európai Parlament növényvédő szerek korlátozására tett javaslata az európai termelőket képviselő érdekvédelmi szövetség szerint. Úgy látják, a vegyszerhasználat 50 százalékos csökkentése sem lehetséges 2030-ig a termelés visszaesése nélkül, a 80 százalékos mérséklés egyenesen abszurd cél. Bővebben >>>

Noha ezek a hatásvizsgálatok egymástól teljesen független, megbízható szakmai forrásokból származnak – például az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) és több neves európai egyetem – Brüsszel határozottan visszautasítja az európai agráriumra gyakorolt káros hatásokról szóló végkövetkeztetéseket.

Brüsszel szerint az is jó megoldás, ha a kiskertekben tiltja meg egy tagállam a növényvédőszerek használatát, míg a szántókon alig lenne korlátozás
Brüsszel szerint az is jó megoldás, ha a kiskertekben tiltja meg egy tagállam a növényvédőszerek használatát, így a szántókon alig lenne korlátozás

A testület szerint ezek a tanulmányok a peszticidek használatának 50 százalékos csökkentését az egész Európai Unió vonatkozásában vizsgálták, miközben a helyes módszertan tagállamonként vizsgálni, hogy egyes országokban mit jelent ez a kötelező mérséklés.

Újabb kiadások bőszíthetik fel a gazdákat

A dokumentumban azt is kiemelték, hogy

valójában nincsenek olyan rendelkezésre álló adatok, amelyből a bizottság meg tudná becsülni, pontosan milyen mértékben nőne a kis- és közepes gazdaságok, családi gazdaságok és az őstermelők költsége és adminisztrációs terhe.

Az aggályokat azzal próbálja eloszlatni a bizottság, hogy 2030-ra biztosan rendelkezésre állnak majd azok az alternatív növényvédelmi megoldások, amelyeknek köszönhetően nem is lesz szükség a vegyszeres védekezésre.

A hatástanulmány ugyanakkor kitér arra is, hogy jelenleg óvatosak a gazdák az integrált növényvédelmi rendszerek és más új technológiák használatával, mivel az áttérés rendkívül költséges, a modern rendszerek hatékonysága ráadásul nem egyértelmű.

A bizottság szerint a távolmaradás legfőbb oka az ismeretek hiánya, de 2030-ig a megfelelő felkészülés érdekében tanfolyamokat, bemutatókat, szakmai rendezvényeket is támogatna az unió. A bizakodó előrejelzés szerint ezek a felkészítő képzések jelentenének csak többletkiadást, amely minden gazdálkodónak évente legfeljebb 180 euró pluszt jelentene.

Kevés rá az esély, hogy átmegy a javaslat

A növényvédők használatának korlátozásáról szóló uniós szabályozás (SUR) komoly politikai zsarolási potenciállá válhat az Európai Unió parlamenti frakciói között egyre inkább erősödő kampányban.

A jövő évi uniós parlamenti választások előtt ezért kevés rá az esély, hogy egy olyan csomagot szavazzanak meg a tagállamok és az Európai Parlament, amely a gazdák pozícióját rontaná és a költségüket növelné.

A választások előtt a javaslat elutasítása is veszélyes politikai játéknak bizonyulhat, mert ebben az esetben azokat a szavazókat veszítik el a politikai frakciók, akik kiemelten foglalkoznak a környezettel és a klímaváltozás elleni radikális és gyors fellépést a legfontosabb feladatnak tartják, akár a gazdálkodók számára hátrányos döntésekkel.

Nyakunkon az újabb kampány: a gazdák menthetik meg a jobboldalt

Kampány üzemmódba kapcsolt az Európai Néppárt, amelyhez csatlakoztak a kisebb jobboldali frakciók is annak érdekében, hogy mielőbb elnyerjék a gazdák és így a vidéki lakosság szavazatát a 2024-es EP-választásokon. Korábban már bebizonyosodott, hogy több szempontból kifizetődő figyelembe venni a gazdák érdekeit. Bővebben >>>

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.