Putyint letartóztatnák? Peking megsértődött? Megjelentek az első repedések a BRICS falán

Az idei, sorrendben 17-ik BRICS-csúcs Rio de Janeiro-ban érdekes bizonyos tekintetben, viszont annál érdektelenebb más viszonylatban. Amennyiben megnézzük a tervezett tárgyalási területeket, egy impozáns gyűjteményt kapunk.

Asztalra kerül olyan témák megvitatása, illetve remélhetőleg területeken történő előrehaladás, mint

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

• a globális egészségügyi együttműködés,
• a kereskedelem, ideértve a befektetést és pénzügyeket,
• a klímaváltozás,
• a mesterséges intelligencia,
• a multilaterális béke és biztonság szerkezete, illetve
• az intézményi fejlesztések.

„Az, hogy mennyire lesz érdemi a találkozó, már egy más kérdés. Két fontos és eredeti alapító ország államfőjének hiánya elterelheti az összejövetel lehetőségeiről a figyelmet és spekulációkat gerjeszt”

– mondta az Economx kérdésére a csúcstalálkozó kapcsán Reile Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója.

A mostani csúcson ugyanis se Vlagyimir Putyin orosz, sem Hszi Csin-ping kínai elnök nem fog részt venni.  

Az orosz elnök távolléte a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott 2023-as letartóztatási parancs foganatosításának elkerülésével magyarázható.

Mivel az éves elnöki tisztséget éppen betöltő és ezért a csúcsnak otthont adó Brazília a Római Statútum aláírójaként köteles lenne letartóztatni az orosz elnököt, a Kreml a távolmaradás mellett döntött és Vlagyimir Putyin helyett Szergej Lavrov külügyminisztert küldte.

Ennél még feltűnőbb a kínai elnök, Hszi Csin-ping távolléte. Hivatalos magyarázatot a mai napig nem adtak a kínaiak, csak annyit, hogy más elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni az elnök és helyette Li Csiang miniszterelnök fogja Kínát képviselni, illetve, hogy Hszi és Lula az utóbbi évben már amúgy is kétszer találkoztak személyesen.

A szakértő szerint ez azért furcsa, mert eddig Hszi 2013-as elnökségének kezdete óta jelen volt eddig minden egyes BRICS-csúcson, csak a Covid pandémia idején nem, amikor online zajlott a megbeszélés.

A fentiekből is következik, hogy a csúcs legprominensebb résztvevőjének Narendra Modi, indiai miniszterelnök tűnik, aki előtte más, nem BRICS országokba is látogatást tett a régióban, így például Argentínában.

– hangsúlyozta Reile Zsolt, egyben hozzátette, hogy India és Brazília többek között általános és hadiipari kereskedelmi megállapodásokat terveznek egyeztetni.

„Jelenleg Brazília Peking legerősebb latin-amerikai bástyájának számít, hiszen az ország kereskedelme Kínával mára meghaladja az Egyesült Államokkal történő kereskedelem kétszeresét is. Csak a brazil export Kínába jelentősebb, mint az Egyesült Államokba és Európába együttesen és a jüan használata már megelőzi az euróét”

– fogalmazott az MKI vezető kutatója. 

Véleménye szerint Lula da Silva eddig nyíltan hirdette, hogy Kínára és a BRICS-re támaszkodva szeretne kilépni gazdasági és világpolitikai elszigeteléséből és szerepet vállalni egy multipoláris világban. Ez a kiszakadási politika azonban eddig nagyrészt csak Kínára épült és a kétoldalú kapcsolatokban azért akadnak problémák is:

„Brazíliában az olcsó online-rendelt kínai termékek okoztak felháborodást a kereskedők között az elmúlt évben, amire a kormány kénytelen volt 20 százalék adóval beavatkozni Peking nemtetszése ellenére. Bár ezt védővámnak nem hívhatta a tucatnyi bilaterális megállapodás miatt.”

Reile Zsolt szerint a következő vitatott termék valószínűleg a kínai textil lesz.

„Lula mára valószínűleg észrevette, hogy az elmúlt években túlságosan is Kínára támaszkodott, ami Donald Trump Amerikájától is eltávolította országát és egy indiai közeledést nem csak Új-Delhi és Washington fogadna szívesen, de a brazil gazdaság is, mely nem akar elszakadni a Nyugattól” – fogalmazott. Úgy látja: ezáltal Lula kihasználja a BRICS adta valós lehetőségeket, miközben elkerüli az újabb feszültségek kiváltását Washingtonnal Donald Trump elnöksége alatt.

Kína nem ünnepel

A szakértő szerint Kína és India kapcsolata amúgysem konfliktusmentes: a határproblémáik, a Pakisztánhoz való hozzáállásuk, gazdasági versengésük és régiós érdekellentétük egyre inkább rivalizálásba megy át, még akkor is, ha mindkét fél szóban az együttműködést hangsúlyozza. 

– fogalmazott a szakértő, aki szerint ezek után egy külső szemlélőben felmerülhet, hogy vajon mennyire egységes és hatékony a BRICS? Van-e létalapja hosszútávon egyáltalán a szervezetnek? Az is jelzésértékű lehet, hogy az impozáns feladatkörökből, mennyiben lesz valós előrelépés, vagy a csúcs „csak” a mesterséges intelligencia, a globális egészségügy és talán a klímaváltozás területén lesz képes mérsékelt eredményeket felmutatni, háttérbe szorítva a komolyabb, strukturális kihívásokat.

Íme a BRICS

A betűszó Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika angol rövidítése. A blokk 2024 elején kibővült, felvette Iránt, az Egyesült Arab Emírségeket, Etiópiát és Egyiptomot. Szaúd-Arábiát is új tagként jelentették be, bár a királyság még nem hozott végleges döntést a csatlakozásáról. A csoport 2025 januárjában vette fel Indonéziát. Így a világgazdaság 40 százalékát a lakosság nagyjából felét teszi ki. A továbbra is csatlakozni kívánó országok közé tartozik Malajzia és Thaiföld. 2024 novemberében Törökország bejelentette, hogy „ partnerország státuszt ” kapott , anélkül, hogy teljes jogú tagságot várt volna. Ilyen másodrangú tagságot, amely szavazati jog nélkül jár, Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Kazahsztán, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda, Üzbegisztán és Vietnam is kapott. A Bloomberg megfogalmazása szerint a törekvést nagyrészt Kína hajtja, igyekezve növelni globális befolyását. Az új tagok számára a BRICS könnyebb hozzáférést kínál a gazdagabb tagjaitól származó finanszírozáshoz, valamint egy olyan politikai színteret, amely független Washington befolyásától.