Az Alkotmánybíróság szerint Alaptörvény-sértően fosztották meg a szaldóelszámolástól a háztartási napelemeseket, akik már korábban is arról beszéltek, hogy az veszélyezteti a beruházói és befektetői bizalmat.

Az új alkotmánybírósági elnökhelyettes, Horváth Attila vezette ülésén a testület egyhangúlag megsemmisítette egy kormányrendelet visszamenőleges hatályú pontjait, a kormánynak másfél hónapja van a kijavítására – írta meg az Index.

A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja már tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy kiszámíthatatlan a jogi környezet. Tavaly valósággal megostromolták az Alkotmánybíróságot azok a napelemesek, akik sérelmezték a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szaldóelszámolását megváltoztató jogszabályi rendelkezéseket.

Az ügy háttere:

a korábbi szaldóelszámolásból bruttó elszámolásba kerültek át 2024. január 1-jétől azok a felhasználási helyek, ahol a háztartási napelemek üzembe helyezése vagy bővítése óta 2023 végéig már eltelt tíz év. Az új szabályozás alapján a háztartási napelemesek csak a telepítéstől számított 10 évig maradhatnak a korábbi kedvező, éves szaldóelszámolásban, utána viszont átkerülnek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásba.

Az Alkotmánybíróság ma közzétett, egyhangúlag hozott határozatában megsemmisítette a villamosenergia-törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet azon rendelkezéseit, amelyek visszamenőleg megfosztották a napelemes igénybejelentőket a szaldóelszámolás választásának jogától.

Az alkotmánybírák május 31-ig időt adtak a jogalkotónak annak eldöntésére is, hogy a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmével érintett alanyi kört meghaladóan is lehetővé kívánja-e tenni a szaldóelszámolás választását.

A napelemesek felháborítónak tartották, hogy az új rendelkezéseket a korábban létesített összes napelemnél alkalmazni kell. Pedig akik korábban rendeltek napelemet, abban a tudatban tették, hogy beruházásuk a szaldóelszámolással megtérül.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben:

a panaszos 2023. szeptember 11-én HMKE üzembe helyezése céljából igénybejelentést nyújtott be az illetékes villamosenergia-hálózati szolgáltatóhoz. Az éves szaldóelszámolási rendszer jogszabályi alapját a kormányrendelet módosítás előtti rendelkezése teremtette meg, amely alapján a HMKE által a közcélú hálózatba betáplált energia esetén a betáplált és vételezett energia vonatkozásában havi, féléves vagy éves szaldóelszámolást alkalmazott a szolgáltató.

a kormány 2023. szeptember 13-án 23 órakor hirdette ki az indítványozó által sérelmezett szabályozást, amelyben a kormányrendelet 5. § (5) bekezdését úgy módosította, hogy a 2023. szeptember 8. és 12. között benyújtott igénybejelentések tekintetében visszamenőleg megszüntette a szaldóelszámolás választásának lehetőségét.

Az indítványozó szerint az, hogy a rendeletmódosítás a hatálybalépését megelőző időszakra, visszamenőleg fosztja meg azokat az igénybejelentőket a szaldóelszámolás választásának jogától, akik 2023. szeptember 7-ét követően, a kormányrendelet hatálybalépéséig nyújtottak be napelem-létesítési kérelmet, megvalósítja a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ami az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmét jelenti.

A jogalkotónak kell döntenie

  • Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a 2023. szeptember 13-án hatályba lépett jogszabály kifejezetten akként rendelkezik, hogy a szaldóelszámolás választásának joga az igénybejelentés napjához kapcsolódik, de ekként fogalmaz a kormányrendelet végső előterjesztői indokolása is, összhangban a végrehajtási rendelet rendelkezéseivel. A kormányrendelet indokolása ugyanakkor semmilyen magyarázatot nem ad arra, hogy a jogalkotó miért vonta el a szaldóelszámolás választásának jogát visszamenőlegesen, a 2023. szeptember 8-a és 12-e között megtett igénybejelentések esetében.

Az Alkotmánybíróság ezért egyhangúan megállapította, hogy

  • a kormányrendelet rendelkezéseit annak hatálybalépését megelőzően, 2023. szeptember 8. és szeptember 12. között benyújtott igénybejelentésekre is alkalmazni kellett, az ily módon alkalmazandó rendelkezés pedig az érintett jogalanyok helyzetét hátrányosan érinti, ezért megállapítható a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelme.

Az Alkotmánybíróság azt is észlelte, hogy a rendelet 5. § (5) bekezdésének nem csupán az a) pontját (amely a HMKE üzembe helyezésére vonatkozik), hanem annak b) pontját (amely a már meglevő HMKE bővítésére vonatkozik) is akként módosította, hogy kizárólag a 2023. szeptember 7-ig megtett igénybejelentések esetén van lehetőség az éves szaldóelszámolás választására. Az alkotmánybírák ezért ennek a rendelkezésnek a „2023. szeptember 7. napjáig” szövegrészét is Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság emellett úgy ítélte meg, hogy a jogalkotónak kell azt eldöntenie, hogy a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmével érintett alanyi kört (amelyek esetében a szabályozás Alaptörvény-ellenességének orvoslása nem kerülhető meg) meghaladóan is lehetővé kívánja-e tenni a szaldóelszámolás választását. A megfontolt döntés elősegítése érdekében az alkotmánybírák a rendelkezések megsemmisítését a jövőre nézve (pro futuro), 2025. május 31-vel rendelték el.

Napelem telepítéskor inkább a szomszéd, mint a napsütés számít

A Miskolci Egyetem kutatói megvizsgálták, mi befolyásolja a háztartási napelemek telepítését. Szokásokról, preferenciákról és hideg foltokról is írnak, ahol még biztosan elférne jó pár napelem. Ez azért is fontos, mert a Nemzeti Energia- és Klímatervben 2030-ig további 4000 MW kapacitás telepítését vállalta Magyarország.