Véglegessé vált a jövő évi adótörvények szövege, miután az országgyűlés hétfőn este sort kerített azok zárószavazására. A végeredmény − egy sor érdekes, vegyes érzelmeket kiváltó javaslat mellett − garantálja, hogy a munkaadók 2012-t sem veszik majd könnyen.

Amputálással ér fel az adójóváírás kezelése

Azt már régóta tudni lehetett, hogy a kormány ki akarja vezetni a szuperbruttót és az adójóváírást. Utóbbi egyébként nagyjából a legrégebbi fideszes kritikából gyökerezik. Az akkor még valóban fiatal és leginkább ellenzéki párt ugyanis annak idején hevesen ellenezte a minimálbér adómentessé tételét, vagyis az adójóváírás rendszerének bevezetését.

Nehéz vitatkozni azzal, hogy az adójóváírás anakronisztikus, bonyolult és torzítja a jövedelemadó-rendszert, de az mégiscsak amputálással ér fel, hogy egy olyan elemet vezetnek ki, amit az idei bevallások alapján 2010-ben 484 milliárd forint értékben vett igénybe 3,46 millió magánszemély a 4,5 milió szja-bevallásra kötelezett közül. Jóllehet ezt nemzetgazdasági szinten épp kompenzálná a szuperbruttó kivezetése, a munkavállalók szintjén azt jelenti, hogy az egyik veszít, a másik nyer.

Erre találta ki a kormány, hogy ezt a kiesést egyrészt a munkaadó, másrészt a magasabb jövedelmű munkavállalók kompenzálják majd − a szuperbruttó 2,42 millió forint felett megmarad, a munkaadók pedig 78 ezer forint helyett 92 ezer forint minimálbért fizetnek. Hogy ebbe mégse menjenek tönkre, kapnak némi kompenzációt, járulékkedvezményt és a béremelést is megoldhatják alternatív módon.

Mekkora rejtett költséget jelent mindez?

A munkaadók azonban nagyjából mostanra szembesülhettek a konstrukció rejtett költségeivel. Egyrészt megoldhatják a béremeléseket béren kívüli juttatásokkal − a nettó béreket 300 ezer forintig szinten kell tartaniuk −, másrészt kedvezményt kapnak. Azt azonban csak később tette hozzá a kormány − egy módosító benyújtásával −, hogy a béren kívüli juttatásoknál a 19 százalékos adó mellett tízszázalékos ehót is kell fizetni. Ez még mindig jobb, mint az általános bérteher, de mégiscsak tehernövekedés.

Az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetése miatt 78 ezer forintnál nagyjából tízezer forinttal jár rosszabbul a munkavállaló. A munkáltatónak legalább ezt kompenzálnia kell, ami havonta egy alkalmazott után 13 ezer forint költséget jelent ehóval. Eho nélkül csak 12 ezret, vagyis ezzel a kis változással a minimálbéreseknél ezer forint extra mínusz keletkezik. Ez egy százfős cég esetében 14 millió helyett több mint 15 millió forint költséget jelent éves szinten. Persze minél nagyobb a fizetendő bér, annál kisebb az adójóváírás megszüntetése okozta kiesés, így a kompenzáció is.

Ha ezt a pluszt bérben fizetné ki a munkáltató, ahhoz, hogy abból nettó tízezer forint növekmény legyen, havonta 18 ezer forint költséget kellene kitermelnie munkavállalónként. Ez száz fő után egész évre majd 22 millió forint kiadás. Érthető volna, ha a munkaadó szívesebben spórol, így inkább juttatásban adja a kompenzációt − még ha időközben annak terhe nőtt is −, elvégre a tb-járulékban kedvezményt kap, ha végrehajtja a bérkompenzációt.

A zárószavazás előtt azonban kiderült, választania kell: vagy bért emel a klasszikus módon és érvényesíti a kedvezményt, vagy megelégszik annyival, hogy a juttatások nyújtásával adót spórolt. A kedvezményhez kapcsolódó szabály ugyanis úgy szól: (a kifizető) "adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést − ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történő megvalósítását − valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta".

Az adóváltozás főbb elemei
Szja:
Megszűnik az adójóváírás, évi 2,424 millió forint alatt a szuperbruttó
Átalakul a cafeteria-rendszer, januártól jön az állami Erzsébet-utalvány
Társasági adó:
Szigorodik a veszteségelhatárolás, csak az adóalap ötven százalékáig vehető egy évben igénybe
Átalakul a k+f fogalom alkalmazása, csak a saját k+f számolható el
Regisztrációs adó:
Jelentősen csökken a mértéke minden kategóriában
Illeték:
A bírósági eljárások illetéke jellemzően emelkedik
A gépjármű-átírási illeték teljesítményalapú lesz, mértéke nőni fog
Adózás rendjéről szóló törvény:
Adóregisztrációs eljárás bevezetése az új cégeknél
Fokozott adóhatósági felügyelet alkalmazása a gyanúsaknál
Bizonytalan adójogi helyzet kezelése − szegény ember feltételes adómegállapítása
Új adók:
Kulturális adó a felnőttfilmgyártásra
Biztosítási adó a kötelező biztosításra
Szociális hozzájárulási adó a tb-járulék helyett
Eva:
Kulcsa 37 százalék, bevételi határa 30 millió forint lesz