Mivel az adótörvényeket már nyár elején elfogadta az országgyűlés, a szakszervezetek szeptember elején elkezdenék az idei bérajánlási tárgyalásokat. Elhúzódó és nehéz egyeztetésre számítanak; ahogyan az egyik szakszervezeti vezető fogalmazott, az első három egyeztetés forgatókönyve előre tudható: a munkavállalói oldal elmondja a követeléseit, a munkáltatói oldal arra hivatkozva kér időt, hogy még nem ismerik a költségvetés számait, majd a versenyképességüket rontó magas munkabérköltségek miatt utasítják el a béremelési kéréseket. A gazdasági válság és a folyamatos reálkereset-csökkenés miatt már a tavalyi ajánlás sem teljesült maradéktalanul. Bár a konföderációknak még nincs közös álláspontjuk, ésszerű kompromisszum születhet a tárgyalásokon, mivel minden szervezet szeretné, ha a reálkeresetek esését mérsékelni lehetne és legalább a foglalkoztatás jelenlegi szintje megőrizhető lenne - mondta a Napi érdeklődésére Palkovics Imre, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldalának soros elnöke, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Az idei tárgyalásokat a minimálbér összegéről szóló vita is terheli majd, mivel lejárt az emelését szabályozó hároméves megállapodás. Bár a munkaadók már tavaly is pedzegették az eltörlését, mindenképp szükség van a minimálbérre, a garantált szakmai minimumbérre és korrekt bérajánlásra is - szögezte le Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Szerinte a minimálbért is feltétlenül emelni kell, mivel a jövő évi adó- és járulékváltozások épp ezt a nagyon széles réteget nem érintik kedvezően, miközben már a tételes eho eltörlése is komoly pluszbevételhez juttatja a nagyobb munkáltatókat, nem beszélve a járulékkedvezményekről. Számításaik szerint bár valóban több ezer forint plusz nettó jövedelemhez juthatnak a nemzetgazdasági átlag körül keresők, a minimálbérért dolgozóknak mindössze 1000 forintnyi nettó többletet jelent majd az adó- és járulékváltozás. A KSH átlagkereset-adatait ráadásul erősen torzítja, hogy idén főként a legkevesebbet keresőket bocsátották el. Az MSZOSZ ezért jövedelemsávokra kidolgozott javaslatokkal készül a tárgyalásokra, és bízik a megállapodás létrejöttében, főleg azért, mert a járulékalap bővítése miatt a kormánynak is érdeke a minimálbér növelése. (Palkovics kevés esélyt lát erre, mivel már tavaly is a bérbefagyasztásról szóló munkáltatói ajánlat volt a tárgyalások kiindulópontja.) Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke szerint viszont mivel bizonytalan, hogy mikor indulhat meg a föllendülés, jelentősebb béremelési ajánlatra nincs esély, legfeljebb a szinten tartást tudják a biztosabb helyzetű vállalkozások megajánlani. Palkovics szerint a minimálbér-emelésről szóló tárgyalást az is veszélyezteti, hogy az Alkotmánybíróság kezdeményezésére kivették az OÉT-törvény módosításából a szakszervezetek több jogosítványát is. A helyzetet elvileg egy az OÉT működését szabályozó kormányrendeletnek kellett volna rendeznie, de ennek a tartalmát a munkavállalói érdekképviseletek tiltakozására még módosítják. A szakszervezetek sérelmezték, hogy nem tisztázta a rendelet, ki és meddig kezelte volna azokat a szervezkedési szabadságot sértő adatokat - például a taglétszámokról -, amelyeket a konföderációknak meg kellett volna adniuk. Palkovics szerint kész helyzet elé állította volna őket a tervezet, ahogyan az történt a munka törvénykönyvét módosító salátatörvény esetében is, amelyben egyebek között a munkaidő szervezéséről, a túlórakeretekről szóló passzusokat írták volna át előzetes egyeztetés nélkül.