A rendelettervezet célja a hosszadalmas és drága jogi viták elkerülése, mivel az új szabályok pontosan meghatároznák, hogy adott esetben mely ország joganyagát kell alkalmazni az örökösödési ügyek elrendezésekor. Az EU-ban az örökösödési ügyek tizede nemzetközi, számuk évente 450 ezer körül van, és mintegy 123 milliárd eurót érintenek.

Az uniós kritériumok pontosan meghatároznák, hogy mely tagállam jogszabályai az irányadók, ha egy örökösödési ügyben akár több bíróság is eljárhat. Az új uniós rendelet létrehozná az európai örökösödési tanúsítványt is, amely egyértelművé tenné a végrendelkező jogi helyzetét, és biztosítaná az örökösök és egyéb érintettek, például hitelezők jogosultságát. A tanúsítvány használata nem lenne kötelező.

Két új szabály

A rendelet két új elvet vezetne be a nemzetközi öröklési ügyek elrendezése kapcsán. Az ügyben eljáró illetékes bíróságot és az alkalmazandó jogot az elhunytnak az elhalálozás pillanatában szokásos tartózkodási helye szerint határoznák meg. Egy Belgiumban élő magyar esetében így halála után a belga jog lenne az irányadó. Ez segítene elkerülni azt, hogy egy ügyben akár több ország bírósága is eljárhasson.

De az új szabályok azt is lehetővé tennék, hogy a példánkban említett személy úgy végrendelkezzen, hogy az örökösödési ügyek elrendezésekor a származási ország jogát, azaz a magyar szabályokat vegyék alapul.

Ez a képviselők szerint azért fontos jogosultság, mert az EU-n belül külföldön élőknek lehetővé tenné a származási országgal való kapcsolatok fenntartását, és biztosítaná például az ajándékokra vonatkozó nemzeti jogszabályok tiszteletben tartását.

A nemzeti jogszabályok nem változnak

Azok számára, akik származási országukban élnek, az új szabályokkal nem változna semmi. A rendelet nem változtat az öröklésre vonatkozó nemzeti jogszabályokon, nem jelenti azok harmonizálását.

Az Egyesült Királyság és Írország kormánya úgy döntött, hogy él a kimaradás jogával, így a szabályok ezekben az országokban, valamint Dániában nem lesznek érvényesek.

A jelentést 589 igen, 21 nem és 79 tartózkodó szavazat mellett fogadta el az Európai Parlament. A Parlament által elfogadott szöveg a Tanács elé kerül, amelynek állást kell foglalnia róla. A két intézmény ezt követően második olvasatban próbál megegyezésre jutni.