A kormány a Stabilitás Megtakarítási Számlával (SMSZ) csalogatná haza a külföldre menekített vagyonokat, adóparadicsomokban parkoltatott pénzeket, de azokat is e megtakarítási formába csatornázza, amelyek itthon akár a legális, akár a szürke vagy a fekete zónában keletkeztek. Az SMSZ használatával ugyanis bárki teljes anonimitás mellett moshat tisztára öt millió forint feletti összeget, hiszen a jelenlegi elképzelések szerint semmilyen magyar hatóság, köztük a NAV sem vizsgálhatja a lekötött pénz eredetét, sőt, még a számlanyitók adatait sem kaphatja meg, ráadásul nem hogy semmilyen adót, de ehót sem kell fizetni utána.

Az Európai Bizottság folyamatosan vizsgálja a tagállamok adózási törvényeit, így bizonyos, hogy a Stabilitás Megtakarítási Számla is Brüsszel asztalán van. "Mivel kifejezetten szembemegy a nemzetközi és uniós pénzmosás elleni egyezményekkel, jogsértési eljárást kezdeményezhetnek Magyarország ellen"- vélekedett a Figyelőnek Deák Dániel, a Corvinus Egyetem gazdasági jogi tanszékének megbízott vezetője, az International Fiscal Association Magyar Tagozatának elnöke.

Kapcsolódó

Érvelése szerint a Stabilitás Megtakarítási Számlára vonatkozó törvény "lelke" az anonimitás, csakhogy a nemzetközi szabályok, és más államokkal kötött kétoldalú egyezmények miatt nem garantálható a névtelenség" - hangsúlyozta. "A pénzmosás elleni nemzetközi egyezményeket minden államnak be kell tartania, így Magyarországnak is, hiába áll a SMSZ-ról szóló törvényben az, hogy sem az adóhatóság, sem más hatóság nem firtathatja a folyószámlát nyitó és államkötvénybe fektető személy adatait" - fejtegette. A szakértő nem érti, hogyan születhetett egy a nemzetközi normákkal ellentétes törvény, mert a pénzmosást illetően egyetlen tagállamnak sincs jogalkotási szuverenitása, nem illeti meg nemzeti hatáskör, csukott szemmel köteles átvenni a nemzetközi szabályokat. Megítélése szerint a jogi koherencia-zavart úgyszólván lehetetlen kiküszöbölni, a törvényi rendelkezéseket, úgy ahogy van, ki lehet dobni az ablakon.