Az LVMH

Több mint 60 márka, mintegy 3200 üzlet és közel 100 ezer alkalmazott − csak három adat az LVMH számai közül, amelyek jelzik, hogy milyen óriással állunk szemben. A világ első számú luxuskonszernje, a Louis Vuitton a még 1971-ben egyesült Moët & Chandon és Hennessy összeolvadásával jött létre 1987-ben, azóta pedig sorra vásárolják fel a kisebb-nagyobb márkákat, amelyeket öt nagy csoportra osztanak, és közülük a divatmárkák hozzák a legtöbb pénzt. A bevételét az elmúlt hat évben közel kétszeresére növelő LVMH egyik legnagyobb problémája jelenleg, hogy kit vásároljon fel. Évek óta küzd a családi tulajdonban álló Hermès megszerzéséért, egyelőre azonban csak bő 20 százalékos részesedésig jutottak. A felvásárlással hírbe hozott két másik márka a még független brit Burberry, illetve az amerikai Tiffany & Co. − egyelőre azonban mindkettő csak pletyka. Az ugyanakkor tény, hogy a részvényesek által elvárt további növekedéshez a közeljövőben újabb cégek akvizíciójára lesz szükség.

A tulajdonos

A világ tizedik leggazdagabb embere, a 64 éves Bernard Arnault, illetve annak családja tulajdonában van az LVMH részvényeinek 46,4 százaléka, illetve a szavazati jogok 62,6 százaléka. A jelenleg 24 milliárd dollárra becsült vagyonnal rendelkező francia üzletember 1989 óta tölti be az LVMH konszern elnök-vezérigazgatói posztját. Ebben komoly szerepet játszott az 1987. októberi tőzsdekrach, amikor Arnault kedvező áron tudott bevásárolni LVMH-részvényekből, érdemei mindemellett vitathatatlanok. A francia üzletember korábban érinthetetlennek hitt márkákat olvasztott be a konszernbe, többet pedig egyenesen a sírból hozott vissza. A konszern értékének növelése mellett magánéletéről sem feledkezett meg: Arnault szenvedélyes műgyűjtő, akinek Picassótól kezdve Andy Warholig nemritkán sok millió euró értékű festmények vannak a birtokában, politikai kapcsolatait pedig jelzi, hogy ő volt a tanú Nicolas Sarkozy esküvőjén.

A számok

Az LVMH az a luxuskonszern, amelyről minden évben hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy már nem nőhet tovább, amire aztán rendre rácáfolnak az éves beszámolók. Az elmúlt évet 28,1 milliárd eurós forgalommal zárta, amiből csak a divatmárka-divízió közel tízmilliárd eurót tett ki. Az előző évinél közel ötmilliárd euróval magasabb árbevétel mellett a profit is jelentősen, több mint 10 százalékkal, 5,9 milliárd euróra nőtt. Mindezen felül a konszerné a világ legértékesebb luxusmárkája is, a Louis Vuitton tavaly a 17. helyen végzett az Interbrands márkaérték rangsorában. A lista összeállítói szerint a francia luxusmárka önmagában többet ér, mint a Gucci, az Hermès és a Cartier együttvéve.

A legfontosabb márkák

Louis Vuitton
A Louis Vuitton azon kevés luxusmárka egyike, amely saját üzlettel képviselteti magát Budapesten. Az 1854-ben alapított francia márka elsősorban táskáival, illetve bőröndjeivel vált ismertté, mostanra azonban a cipőtől a ruházaton keresztül a kiegészítőkig szinte mindent találunk a kínálatban. A hazai vevőknek jó hír, hogy az Andrássy úti üzlet mellett novemberben megnyitott az új, a korábbinál lényegesen nagyobb bécsi Louis Vuitton, ahol 1200 négyzetméteren válogathatnak a vevők a francia luxusportékák között.

Moët & Chandon
A cég francia gyökerei ellenére még a britek is a Moët & Chandon mellett döntenek, ha pezsgőről van szó, egyszerűen azért, mert ez a legjobb. A brit királyi ház hivatalos pezsgőbeszállítója 1743- ban kezdte a szakmát, mostanra pedig évente átlagosan kétmillió láda pezsgő hagyja el a birtokot.  A rajongókat legutóbb a Grand Vintage 2004 bemutatójával vették le a lábukról, idén pedig Roger Federer lett a márka nagykövete.

Hennessy
Az elmúlt két évben hétmillió üveggel több konyakot adott el az LVMH, amiben jelentős szerepe van a Hennessy ázsiai térnyerésének. Az 1765-ben, egy ír arisztokrata által alapított márka jelenleg évi 50 millió üveg italt állít elő, amivel a világ első számú konyakmárkája cím birtokosa. A tavaly közel egymilliárd eurós forgalmat elkönyvelő Hennessy rendszeresen készít különleges szériákat, legutóbb Nigéria függetlenségének 50. évfordulójára.

TAG Heuer
Az LVMH konszern órákból és ékszerekből származó bevétele az elmúlt két évben megháromszorozódott. Az előbbiek közül az 1860-ban alapított TAG Heuer a legnépszerűbb: a jelenleg több mint 150 üzlettel rendelkező svájci óramárka legismertebb modellje a négyzet alakú órát divatba hozó Monaco, neve pedig olyan hírességekével kapcsolódik össze, mint Cameron Diaz vagy Leonardo DiCaprio.

A Kering (PPR)

A Kering, ismertebb nevén a PPR-konszern idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját, a luxusiparban mégis csupán bő évtizede jegyzik. A korábban a fakereskedelemtől az építőiparig számos területen jelen lévő vállalat 1999-ben fordult a luxus felé, amikor 42 szá­zalékos részesedést vásárolt magának a Gucciban. Innentől egyre-másra kebelezte be a rosszabb pénzügyi helyzetben lévő márkákat, egyebek mellett a Bottega Venetát és a Balenciagát. A konszern láthatóan megtalálta számítását ebben a szegmensben, a nevét ellenben annál nehezebben tudja megtalálni. A Gucci felvásárlásakor még Pinault-Printemps-Redoute néven futott, amit később PPR-re rövidített, június 18-ától pedig a Kering lesz az ötödik névtábla a cég kapuján. A konszern bevallott célja 2020-ig elérni a 24 milliárd eurós forgalmat, ami a jelenlegi kilencmilliárd euró árbevétel tükrében meglehetősen optimistának − bár a tendenciák láttán messze nem elérhetetlennek − tűnik.

A tulajdonos

Az 50 éves francia Francois-Henry Pinault nem volt különösebben nehéz helyzetben, hiszen apja, Francois Pinault volt a PPR korábbi vezetője. Az idősebb Pinault tudatosan készítette fel fiát a cégvezetésre - Párizs legjobb üzleti iskolájába járt, rövid ideig Los Angelesben is élt, 1987 óta pedig a konszernnél dolgozik. A stafétát hivatalosan csak 2005-ben vette át, irányítása alatt pedig valóban komoly fejlődést mutat a Kering. Az ifjabb Pinault ráadásul a magánéletét sem hanyagolja el: válása után az egykori szupermodellel, Linda Evangelistával randevúzgatott, a találkozásokat pedig gyermekáldás kísérte, majd "élni tudni kell" alapon 2009-ben feleségül vette Salma Hayek színésznőt.

A számok

Az elmúlt évet több mint húszszázalékos növekedéssel zárta a csoport, vagyis közel kétmilliárd euróval többet költöttek el náluk a vevők, mint korábban. A konszern árbevételének közel kétharmadát a luxusmárkák adják, csak ezek tavaly 6,2 milliárd eurót hoztak a konyhára, aminek legnagyobb részét, mintegy 60 százalékát a Gucci adta. A legjelentősebb piac immár az ázsiai, ami ha csak kicsivel is, de megelőzi az európait. A Keringnek jelenleg 958 üzlete van világszerte − közülük egy az Andrássy úton.

A legfontosabb márkák

Gucci
Guccio Gucci kezdetben nyergeket és lószerszámokat gyártott, az üzlet azonban igazán akkor futott fel, mikor elkezdett kiváló minőségű lovaglótáskákat készíteni a múlt század húszas éveiben. Igazi sikerre mégis fiai vitték a márkát apjuk halála után. Napjainkra a Gucci a legsikeresebb olasz divatmárka, 429 üzlete van világszerte, az Interbrand szerint a világ 38. legértékesebb brandje. Az elmúlt évet 3,6 milliárd eurós forgalommal záró Gucci érdekessége, hogy egyike azon luxusmárkáknak, amelyek nemcsak a világ elitjének, de gyerekeknek, sőt kimondottan csecsemőknek is kínál ruhadarabokat.

Bottega Veneta
Bőráruival tett szert ismertségre az olasz Bottega Veneta. A stratégia annyira bevált, hogy a mai napig ezek teszik ki az 1966-ban alapított márka 945 millió eurós forgalmának döntő részét. A Bottega Veneta legnagyobb rajongói az ázsiaiak, akik a forgalom több mint harmadát adják. A márkára már csak azért is érdemes odafigyelni, mert látványosan gyorsan terjeszkedik: egyetlen év alatt 26 új üzletet nyitottak, most világszerte közel kétszáz Bottega Veneta boltot tartanak nyilván.

Saint Laurent
Az Yves Saint Laurent divatmárka tavaly új nevet és új koncepciót kapott. A változást az új kreatív igazgató hozta el: Hedi Slimane a ready-to-wear darabokat és a kiegészítőket nevezte át Saint Laurent-ra. Az új név érdekessége, hogy az 1961-es megalapítás után évekig hasonló néven futott a márka. A Saint Laurent leghűségesebb vevői továbbra is az európaiak, a világon összesen 89 üzletük van.

A Richemont
A világ harmadik számú luxuskonszernje és az egyetlen olyan, amely nem francia kézben van. A svájci székhelyű Richemont elnöki székében egy dél-afrikai üzletember ül, aki elmondhatja magáról, hogy övé a fél luxusóraipar. A Richemont igazi erőssége ugyanis az órákban rejlik: többek között övék a Cartier, az A. Lange & Söhne, az IWC, a Panerai, a Jaeger-LeCoultre és a Vacheron Constantin is. Mivel pedig a drága órák iránti kereslet egyre nő az utóbbi években, ezért nem csodálkozunk azon, hogy a pár éve még tetemes hátrányban lévő konszern forgalma mostanra megközelítette a PPR-ét.

A tulajdonos

Az egykor profi krikettjátékosi terveket szövögető Johann Rupert nevű dél-afrikai üzletember gazdag családból származik, a Richemont megalapításának évében pedig azonnal az év üzletemberének választotta a Sunday Times. A krikett mellett a golfhoz is vonzódó üzletember kimondottan visszafogott életet él: a sajtónak szinte egyáltalán nem nyilatkozik, ha azonban valamit mond, arra érdemes odafigyelni.

A számok

Minden évben jobban teljesít a cég. Tavaly közel kétmilliárd euróval nőtt a konszern forgalma, megközelítve a kilencmilliárd eurót. A négy divízió − ékszerek, órák, Montblanc és egyéb − közül az elsőnek van a legnagyobb, 52 százalékos részesedése a csoport forgalmából, ezen belül is a Cartier a húzómárka. Tavaly az óragyártásból is több mint egymillió euróval több bevétel folyt be, mint egy évvel azelőtt, így a Montblanc aránya a többi divíziónál lassúbb növekedése miatt tíz százalék alá esett. A konszern kétmilliárd euró feletti adózás előtti nyeresége egyébként magasabb a PPR-énél.

A legfontosabb márkák

Cartier
A bő másfél évszázada alapított francia márka már száz éve is koronázási ékszereket készített, egyebek mellett a spanyol, portugál, orosz vagy éppen egyiptomi uralkodóknak. Magát a karórát is a Cartier-nak köszönhetjük: a vonatkozó legenda szerint egy pilóta panaszkodott Louis Cartier-nak, hogy repülés közben nem tudja megnézni  az időt úgy, hogy közben ne kéne levennie kezét a kormányról. Jelenleg mintegy 300 üzlete van szerte a világban.

Montblanc
Elsősorban írószereivel vált ismertté, mostanra azonban nem kevésbé jelentősek az órái és bőrárui sem. Az 1906-ban alapított német márkát 1977-ben felvásárolta a Dunhill, amit később megvett a Richemont, a Montblanc azonban nem egy lett a sok márka közül, hanem az egyetlen, amelyik külön divíziót kapott a konszernen belül.

A. Lange & Söhne
A világ egyik legnevesebb óramárkáját eredetileg 1845-ben alapították, a Drezda környéki manufaktúra azonban a második világháború után, egészen a berlini fal lebontásáig, kényszerszünetet tartott. Az A. Lange & Söhne mindemellett ott folytatta, ahol abbahagyta, kiváló szerkezeteivel pedig alig pár év alatt visszakerült az óragyártás elitjébe. Langékat gyűjteni megéri: nemrég 275 ezer euróért cserélt gazdát egy fehérarany Pour le Mérite, amely az eredeti ár mintegy négyszerese.

A többiek

Hermès

Az Hermès az a luxusmárka, amely miatt koronázást is elhalasztottak már − legalábbis ezt beszélik. Thierry Hermès ugyanis a XIX. század első felében még lószerszámokat és más, bőrből készült felszereléseket gyártott akkoriban máshol nem látott minőségben, így érthető volt, hogy az uralkodóaspiránsok inkább vártak, csak hogy  mindenki csodájára járjon ceremóniájuk körítésének. A másfél évszázada népszerű párizsi céget azonban ma már elsősorban táskáiról és kendőiről ismerik, bár ezenfelül még tucatnyi más jellegű holmit is kínálnak, a biciklitől a tányérokig. Mindent elmond az Hermès jelenlegi renoméjáról, hogy állítólag volt olyan, aki a korlátozott darabszám miatt hat évet várt több millió forintba kerülő táskájára.

Tiffany & Co.

A cég 173 éves történelme során szinte semmi mást, csak ékszert árult, ám ez is elég volt ahhoz, hogy a legértékesebb luxusmárkák egyike legyen. A Tiffany a drága, de a nyugati felső középosztály számára nem elérhetetlen árú − átlagosan 500 ezertől 1,5 millió forintba kerülő − gyémántgyűrűivel futott be, és azzal, hogy a kezdetektől nagy hangsúlyt helyeztek a populáris kultúrában való megjelenésre. Ebbe ugyanúgy belefért Lincoln vagy Kennedy elnök, mint az NBA trófeájának elkészítése, vagy a Breakfast at Tiffany (nálunk Álom luxuskivitelben) című film, mi több, még James Bondnak is volt szerelmi afférja egy Tiffany Case nevű hölggyel, akit bevallottan az ékszermárkáról neveztek el.

Burberry

Ronald Amundsen az Északi-sarkot hódította meg Bur­ber­ry kabátban, Robert Capa pedig ilyenben szállt partra Normandiában − már csak ezek is elég érvek lennének az 1856-ban alapított brit márka mellett, de szerencséjükre ennél jóval több szól mellettük. A legendás Burberry-kocka ugyanolyan jól állt Humphrey Bogartnak, mint Paul Newmannek, a filmvászon pedig mindig remek ugródeszka egy luxusmárkának. A divatkörökben igen elismert Christopher Bailey 2009 óta kreatív igazgató a briteknél, tavaly pedig felavatták londoni központjukat, a 2500 négyzetméteres Regent Street-i üzletet bármelyik luxusmárka megirigyelhetné.

Armani

Giorgio Armani maga a nagybetűs élő legenda: azon kevesek egyike, akinek mindenki ismeri és a legnagyobbak között emlegeti a divatházát. Igaz, ez mostanra sokkal inkább egy divatbirodalommá terebélyesedett, hiszen a Giorgio és Emporio Armani mellett ott van az Armani Collezioni és Privé a leggazdagabbaknak, illetve az Armani Jeans és Exchange a kevésbé vastag pénztárcájúaknak, no meg a gyerekeknek szóló Armani Juniorról se feledkezzünk meg. A divatban már nemigen tudna hová fejlődni, így az örök nyughatatlan Giorgio mostanság a lakberendezésben (Casa) és a szállodaiparban (Armani Hotel) terjeszkedik.