Az idei, 2015. szeptember 30-áig tartó szezonban 84,6 millió zsák (1 zsák=60 kilogramm) arabica típusú kávé teremhet, aminél közel 4 millió zsákkal többre lehet igény. Az alacsonyabb kínálat oka egyrészt az, hogy a világ legnagyobb kávétermelőjének számító Brazíliában tavaly kiterjedt szárazság pusztított, emiatt kevesebb kávé termett.

A jelenlegi alacsony kávéárak fő előidézője, hogy Brazília és a szintén jelentős kávétermesztő Kolumbia devizái az idén eddig közel 20 százalékkal leértékelődtek az amerikai dollárral szemben. Bár az időjárás a közelmúltban a kávétermesztés szempontjából kedvezőbbre fordult, nőtt az esős napok száma, de az idei januári szárazság miatt a brazíliai kávék nem tudtak eléggé fejlődni.

Az arabicából az idén október 1-jétől induló új szezonban is 1,4 millió zsákkal kisebb lesz várhatóan a kínálat, mint a kereslet, ennek hatására a kávé fogyasztói ára emelkedésnek indulhat.

A babkávé-cserjék két legismertebb fajtája, az arabica és a robuszta közül ugyanis az ízesebb, aromásabb és alacsonyabb koffeintartalmú arabica adta a világ 2014-es 148,8 millió zsákos kávéfogyasztásának közel kétharmadát. Az arabica nagy magasságban, 1000-2000 méter magasan terem a trópusi égöv vulkánikus talajú, hegyvidéki tájain.
A Robuszta kávécserjék igénytelenebbek, ellenállóbbak, tűrik a hőséget és a nagy páratartalmat, és már 200-800 méteren is megteremnek, valamint több termést hoznak. A jól pörkölt robuszta babkávét arabica fajtákkal keverve kiváló keverékek készíthetők. A Robusztát elsősorban Nyugat-Afrikában, Vietnamban és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország az arabicát favorizálja.

Magyarországon a KSH adatai szerint az őrölt kávé 250 grammos csomagjának átlagára februárban 644 forint volt, ez 3,3 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Ennél többe, 646 forintba utoljára 2013 októberében került egy csomag kávé.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!