A svéd központú, kilenc éve működő zenei streaming szolgáltatást nyújtó Spotify szerdán kezdeményezte végre részvényeinek bevezetését a New York-i Értéktőzsdére - adta hírül a Reuters. A bevezetési kérelemmel együtt a cég nyilvánosságra hozta gazdálkodásának adatait is, ennek nyilván örültek az elemzők, de ugyanakkor ezek alapján nyitva maradt a kérdés: rendben van, hogy elképesztő ütemben növekszik a cég fizetős szolgáltatásait használók száma, de mikor lesz ebből nyereség?

Ráadásul a társaság nem a megszokott módját választotta a tőzsdére lépésnek. Az ilyen nagyságú cégek ugyanis rendszerint végrehajtanak egy úgynevezett első nyilvános részvénykibocsátást (IPO) a bevezetés előtt, ezzel biztosítva, hogy a tőzsdére kerülő részvényeknek már legyen megfelelő közkézhányada és így forgalma is a tőzsdén. Most azonban ilyen nem volt, a Spotify úgynevezett direkt bevezetést hajt végre, amely után a cég mostani tulajdonosai - akik között az alkalmazottak is szép számmal megtalálhatók - szabadon eladhatják majd részvényeiket, kérdés, mekkora lesz azok likviditása. Elemezők szerint ezzel komoly díjakat spórolhatnak meg a tulajdonosok, hiszen így nem kell a kibocsátást szervező befektetési bankoknak zsíros jutalékot fizetni. Azonban egy ilyen kibocsátás során a szervezők rendszerint komolyan marketingelik is a cég részvényeit, s ennek hiánya akár a tőzsdei részvényárfolyamra is visszaüthet.

Kapcsolódó

Mivel a cég nem bocsát ki újabb részvényeket, ezért nem határoztak meg bevezetési árat sem. Az eddigi privát, tőzsdén kívüli tranzakciók árfolyama alapján a cég egésze jelenleg 19 milliárd dollárt érhet a Reuters számításai szerint.

A 2008-ban elindult Spotify szolgáltatásai jelenleg a világ 60 országában elérhetőek, s jelenleg a világ legnagyobb zenei streaming szolgáltatást nyújtó cégének számít. Piacán legnagyobb versenytársai az Apple, az Amazon.com és az Alphabet (a Google anyavállalata).

A bevezetési kérelem adatai szerint a cégnek tavaly nőttek a bevételei, s ennél kisebb ütemben működési kiadásai, amit elemzők kedvező jelnek tartanak, azonban továbbra is vaskosan veszteséges. Árbevétele 4,09 milliárd euró volt tavaly, 2016-ban még csak 2,95 milliárd euró. Működési vesztesége eközben 378 millió euróra nőtt az egy évvel korábbi 349 millió euróról. Nettó vesztesége 129 százalékkal emelkedett, jórészt a 2016-os átváltható kötvény kibocsátásának költségei miatt is.

A Spotify-nak meglehetősen ambiciózus tervei vannak, el szeretnék érni középtávon azt a 3,6 milliárd embert, aki jelenleg internetet használ. Globálisan már meglehetősen sok prémium, azaz fizetős szolgáltatást használó előfizetője van, év végén ezek száma meghaladta a 71 millió főt. Ez azt is jelenti egyben, hogy legnagyobb versenytársát jóval megelőzi, az Apple hasonló szolgáltatásának jelenleg 36 millió előfizetője van. Ha ehhez hozzászámoljuk azokat a felhasználókat is, akik ugyan nem fizetnek a szoláltatásért, de cserébe meghallgatják a reklámokat zenehallgatás közben, akkor a felhasználók száma eléri a 159 millió főt.

A Spotify prémium, fizetős szolgáltatásának díja jelenleg havi 9,99 dollárba kerül, azonban ők nagy potenciált látnak a nem fizetős, viszont reklámokat értékesítő szolgáltatásban is, ilyenje nincs az Apple-nek. A cég közlése szerint ez utóbbi szolgáltatással hatalmas mennyiségű felhasználót tudnak megkaparintani a földi sugárzású rádiócsatornáktól.
A prémium szolgáltatásban az ügyfelek lemorzsolódási aránya 5,1 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 6,9 százalékról, amit elemzők szintén jó jelnek vélnek.

Az, hogy a cég nem hajtott végre IPO-t a tőzsdére lépés előtt még két következménnyel járhat. Az egyik az, hogy a jelenlegi tulajdonosokat nem terheli az ilyenkor szokásos eladási korlátozás, tehát bármikor megválhatnak részvényeiktől. De nem lesz árjegyzés sem a részvényekre, az IPO-k után ugyanis a szervező befektetési bankok rendszerint vállalnak ilyet a tőzsdei bevezetést követő időszakra. Így a papírok árfolyama, legalábbis az első időszakban várhatóan volaitilisebb lesz a szokásosnál.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!