A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport közgazdászai felfelé módosították az euró forintárfolyamára adott távlati előrejelzéseiket, tekintettel az erőteljes negatív forintpiaci reakcióra, valamint arra a kockázatra, hogy az MNB "nem konvencionális eszközökkel" juttat pótlólagos likviditást a magyar gazdaságba. A ház ennek alapján háromhavi távlatban 292 forintos, hat- és tizenkét havi távlatban egyaránt 303 forintos euróárfolyamot vár az eddig érvényben tartott 282, 285 és 288 forintos prognózisok helyett.
A GS elemzői szerint a december vége és január közepe között bekövetkezett forintgyengülés elsődleges hajtóereje az MNB élén esedékes váltással kapcsolatos növekvő piaci aggodalom volt, valamint azok a nyilatkozatok, amelyek nagyobb kormányzati toleranciára utaltak a gyengébb forinttal kapcsolatban. Ez utóbbi nyilatkozatok a magyar kormány gazdaságpolitikai preferenciáinak bizonyos mértékű eltolódását jelezték, a kormány ugyanis - bár hivatali idejének elején már tett kijelentéseket a gyengébb forint előnyeiről - eddig maga is elismerte a forint árfolyam-stabilitásának szükségességét.
Mindemellett azok a legutóbbi kormányzati utalások sem tettek jót a forintnak, amelyek arra a lehetőségre engedtek következtetni, hogy az új MNB-vezetés mennyiségi enyhítéshez hasonló lépésekhez folyamodna - fejtegették a közgazdászok.
A GS elemzőinek hétfői értékelése szerint az a tény, hogy csupán az MNB esetleges új pénzügy-politikai céljainak megemlítése máris ilyen erős piaci árfolyam-reakciót eredményezett, arra vall, hogy a forintgyengülés folytatódhat, valamint arra, hogy a forintárfolyam továbbra is volatilis marad, és érzékeny a helyi fejleményekre.
A szakemberek szerint ugyanakkor több tényező is szűkíti a forintgyengülés mozgásterét, elsősorban az, hogy a háztartások devizaalapú ingatlanhitel-állománya még mindig a magyar hazai össztermék (GDP) éves értékének 17 százalékával egyenlő, és ennek tőke- és kamattörlesztései évente a GDP-érték 3,2 százalékát teszik ki.
Minden 10 százaléknyi forintgyengülés a GDP-érték 0,3 százalékának megfelelő mértékben növelné a háztartások adósságszolgálati költségeit, ami a magánszektor éves fogyasztási kiadásainak 1,5 százalékával lenne egyenlő.
Mindemellett a közvetlen gazdasági költségeken túl a forint elhúzódó gyengeségének politikai ára is lenne, különösen a jövő évi választások kampányának kezdete előtt - vélik a GS közgazdászai.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Legolvasottabb
Nyolc év után végre kimondta a bíróság az igazságot a devizahiteles ügyben: a bank hibázott
Elrendelték az evakuálást, elindult a fékevesztett menekülés: bármely percben kirobbanhat a háború
Hiánycikk lett egy létfontosságú gyógyszer: a patikák is teljesen tanácstalanok
Luxuscikké válhat a magyarok körében is népszerű sajt? Majdnem félmillió állatot kellett leölni
Itt az újabb havazás: ezekre a tájakra fog először megérkezni az égi áldás
Váratlan számokkal lehetett milliárdokat nyerni az Ötöslottón
Ledől egy mítosz? Holoda Attila szerint nem az orosz gáz tartja lent a rezsit
Mi történik? Hatalmas szabotázs a téli olimpián, bevetették a terrorelhárító egységeket
Megroppant a bástya: a lengyelek szerint ez viheti be a kegyelemdöfést Orbán Viktornak