Az első jogcím a vállalkozói kivét, ilyen az egyéni vállalkozó kvázi munkabére. Ez költségként elszámolható, ugyanakkor az összevont adóalap részeként az adótábla szerinti adót kell megfizetni utána. Jelentősége, hogy az egyéni vállalkozó e jövedelme adójával szemben érvényesíthet adókedvezményeket, például családi kedvezményt. A vállalkozói kivét nagysága szerepet játszik az osztalékalap adója mértékének meghatározásában, emellett alapja jellemzően a társadalombiztosítási vagy a baleseti járuléknak. Az egyéni vállalkozó adókötelezettségének másik eleme a vállalkozói bevételek és költségek különbözete után fizetendő 18 százalékos vállalkozói személyi jövedelemadó. Az adó alapja az adóévi, kizárólag üzleti célú beruházások miatt kisvállalkozói kedvezménnyel csökkenthető. A kisvállalkozói kedvezmény változatlanul nem lehet több, mint az adóévi nyereség, de legfeljebb 30 millió forint. A kisvállalkozói kedvezmény jelentősége az, hogy az egyéni vállalkozó által az adóévben a vállalkozás érdekében elköltött, de költségként csak értékcsökkenés formájában érvényesíthető kiadások nem viselnek 18 százalékos adóterhet. Eddig a kedvezmény az új ingatlan, tenyészállat, gép, berendezés, felszerelés, jármű, személygépkocsi beruházási értéke után volt érvényesíthető. 2003-tól a kedvezmény igénybe vehető az ingatlan felújítási költségére is, ha azt az egyéni vállalkozó értékcsökkenés alá vonja, valamint a szellemi termék után is. Szellemi termék például a találmány, a szabadalom. Végül az egyéni vállalkozónak osztalékadót kell fizetnie a 18 százalékos vállalkozói személyi jövedelemadóval csökkentett osztalékalap után. A 2002. év után 2003-ban fizetendő osztalékadó mértékének meghatározásakor a vállalkozói kivét és a 2003. január 1-jén érvényes minimálbér kétszerese szorzatának megfelelő rész az osztalékalapból 20, a felette lévő rész 35 százalékos adóterhet visel. A 35 százalékkal adózó rész után 11 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. A 2003. év utáni osztalékalapból a vállalkozói kivét 30 százalékának megfelelő rész 20, a fennmaradó rész 35 százalékos adóterhet visel. A vállalkozói osztalékalap már 2002-ben is csökkenthető a személygépkocsi beruházási költségének értékcsökkenésként el nem számolt részével. Ennek feltétele, hogy az egyéni vállalkozó a személygépkocsi beruházási költségére a kisvállalkozói kedvezményt is érvényesítse, és cégautóadót fizessen. A vállalkozói osztalékalap csökkentése révén a vállalkozás érdekében elköltött összegek után nem kell osztalékadót fizetni. Az internet használatának költségét az egyéni vállalkozó eddig akkor számolhatta el, ha az internet használata közvetlenül szolgálta vállalkozási tevékenységét. Ha a használat kizárólagosan az üzleti tevékenységgel kapcsolatban merült fel, akkor korlátozás nélkül, egyébként a használat arányában volt elszámolható, de a használat üzleti vagy nem üzleti jellegének a bizonyítása nehézkes. 2003-tól, ha a használat csak részben szolgálja az egyéni vállalkozó üzleti tevékenységét, - tételes elkülönítés nélkül - az internet használati díjának 30 százaléka, de legfeljebb évente 60 ezer forint számolható el költségként. Ha az internet üzleti használata magasabb arányú, vagy teljes egészében üzleti célú, akkor azt az egyéni vállalkozónak bizonyítani kell. Kedvező változás, hogy 2003-tól a számítógép az eddigi 33 százalékos amortizációs kulcs helyett 50 százalékos kulccsal értékcsökkenthető, így beszerzésének költsége az eddigi három év helyett két év alatt leírható. Orbán Ildikó adószakértő