Nincs olyan év, hogy ne lenne néhány módosítás a csődtörvényben, ám a jogszabály így sem tudja elérni, hogy a felszámolással a nem működő, tönkrement cégeket vezessék ki a gazdaságból, a csőddel pedig reorganizációs program után indítsák újra az érintett vállalkozásokat - emelte ki előadásában Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke a Napi Gazdaság VIII. követeléskezelés-konferenciáján. A csődök száma 2012-ben a korábbi növekedés után a 2009-es szintre esett vissza, miközben a felszámolások és kényszervégelszámolások száma meredeken emelkedett. Ha a csődtörvénynek az volna a célja, hogy minél több felszámolás legyen, nagyon sikeresnek lehetne minősíteni - fogalmazott Somogyi. A csőd intézménye nem tudta a szerepét betölteni, ami részben annak is betudható, hogy a csődmoratóriumot érdemi vagyonvizsgálat nélkül megadják, ami miatt a legtöbb esetben csak időhúzásra használják a csődöt.

Háborítatlan cégbedöntők

Kialakulóban van egy olyan vállalkozói réteg, amely költségágon veszi ki a jövedelmet a cégből, sorsára hagyja, megkárosítva a költségvetést és más vállalkozásokat is, majd új társaságot alapít. Ezen minden egyes törvénymódosítás igyekszik változtatni, de valójában húzd meg, ereszd meg típusú folyamatok láthatók. Somogyi szerint erre példa, hogy a felszámolók azt kérték a törvényalkotótól, hogy kényszervégelszámolás esetén ha fedezetelvonás, vagyoneltűnés történik, a cégvezetők is legyenek felelősségre vonhatók - ehelyett kényszertörlés került a jogszabályba.

Somogyi Ferenc
Kép: Napi Gazdaság, Földi D. Attila

Ezzel az is a probléma, hogy olyan törvényességi felügyeleti eljárás, amely egy sor - köztük adatgyűjtési, közzétételi - feladatot ró a cégbíróságokra. Arról ugyanakkor nem rendelkezik, hogy a kényszertörlés alá került cégnél ki rendezi a béreket és a munkaviszony-igazolásokat, ki szünteti meg az érvényes szerződéseket, ki teljesíti a tb-nyilvántartásokat, hogyan történik az iratok elhelyezése, mi lesz a folyamatban lévő peres eljárásokkal, illetve mi lesz a vagyonnal, ha nem fedezi a költségeket.

Fenyegetésre használják a felszámolást

Nagy hiányosság, hogy eddig nem sikerült létrehozni az egyéni csőd intézményét, elég csak a devizahitelesek gondjaira gondolni - fogalmazott Juhász László nyugalmazott táblabíró, címzetes egyetemi docens. Aláhúzta: míg erre a törvény lehetőséget ad, a cégek a felszámolást a nem fizető adósok fenyegetésére használják, ugyanis ez erre a legolcsóbb megoldás. Semmiféle közgazdasági csődhelyzet nem kell ahhoz, hogy fizetésképtelennek minősüljön egy cég. Jelenleg 201 ezer forint feletti tartozás esetén - ami lehet akár egy elnézett számla - megindítható az eljárás. 2010-ben a 13 ezer lezárt felszámolási eljárás 90 százaléka egyszerűsített módon zajlott le, azaz vagyon nélküli cégek romeltakarítása folyt, csupán ezer körüli volt az igazi felszámolási eljárások száma, amiben egyezség is született.

Juhász kiemelte: kibővült azok köre, amelyek ellen indítható felszámolási eljárás. Pártok ellen nem, viszont alapítványok, egyesületek, szövetségek és szakszervezetek ellen igen. Utóbbi azzal is járhat, hogy ha egy szakszervezet sokat sztrájkol, elfogy a pénze, így könnyen felszámolási eljárás indulhat ellene, ami azt eredményezheti, hogy a vezetők "visszavesznek a fordulatszámból".

Juhász Ferenc
Kép: Napi Gazdaság, Földi D. Attila


A kormány által stratégiailag kiemeltté nyilvánított cégek kapcsán a nyugalmazott táblabíró megjegyezte: a Malévon túl több mint 20 olyan társaság került ebbe a körbe, amelynek a nevében a hús, a víz, vagy a termál szó szerepel. Nem hiszem, hogy ez indokolt lett volna - fogalmazott. Hozzátette: az is gondot okoz, hogy kétféle stratégiailag kiemelt kategória létezik, az alap és a fokozottan kiemelt. Az pedig, hogy melyik cég hova tartozik, a kiemeltté nyilvánító kormányhatározatból derül ki oly módon, hogy a csődtörvény mely szakaszára hivatkozik. Ez alapján csak a Malév számít fokozottan stratégiailag kiemeltnek, a többi az alapkategóriába tartozik.

Letöltendőt a csődbűntettek elkövetőinek

A vám- és pénzügyőrséggel való egyesülés után az adóhatóság egyre inkább hozzáfér a csődbűncselekménnyel kapcsolatos iratokhoz, ez is volt a NAV létrehozásának egyik célja. Évente mintegy ezer vádemelési javaslatot küldenek az ügyészségeknek, ezek 80 százalékában elmarasztaló ítélet születik - fogalmazott Horváth Péter János, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Felszámolási és Végrehajtási Főosztályának vezető jogtanácsosa.

Horváth Péter János
Kép: Napi Gazdaság, Földi D. Attila

Hozzátette: a NAV célja nem feltétlenül a perindítás, szívesebben rendeznék közigazgatási határozattal az ügyeket. A szakember szavaiból kiderült, hogy bízik benne, a több százmilliós csődbűntettek elkövetőit a felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbírság helyett letöltendő szabadságvesztéssel is büntetik majd.