A 2008-as gazdasági válsághoz képest felkészültebben érte hazánkat a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború – mondta Buda Sándor, az MFB Invest Zrt., valamint EXIM Invest Zrt. vezérigazgatója a Napi.hu Válságálló-e Magyarország? konferencia Nyertesek és vesztesek a 20-as évek elején című panelbeszélgetésén. A vállalatok rugalmasságán és digitális felkészültségén múlott, hogy mekkora kihívást jelentett a válságok miatti átállás.
A panelbeszélgetés résztvevői eltérő véleményeket fogalmaztak meg arra a kérdésre, hogy „Vannak-e nyertesei az elmúlt három évnek?”.
Lentner Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára szerint nincsenek nyertesei az elmúlt válságciklusnak.
Bár vannak olyan gazdasági területek – mint például a távközlés –, amelyeknél úgy tűnt, hogy nyertek az elmúlt 3-4 évben, de valójában nem. „2022 őszén a magyar gazdaság a válságból az összeomlás határához érkezett”, amelyet csak a Magyar Nemzeti Bank és a kormány összehangolt segítségével tudott megakadályozni – tette hozzá.
Sikeres év volt, de sokkal sikeresebb is lehetett volna.
– tette hozzá, kiemelve, hogy a magyar válságreakció talán most volt a legjobb az elmúlt száz évben, ugyanakkor termelékenység és hatékonyság tekintetében van még mit javítani nemzetközi összehasonlításban.
„A magyar gazdaság védtelen”, ezért ha nagyobb lett volna a termelékenység és hatékonyság, akkor nem lett volna 25 százalékos az infláció.
Olyan folyamatok indultak, amelyeknek egyébként is be kellett volna indulni takarékossági okok miatt.
– mondta Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.
Magyarországon az egységnyi GDP előállításához használt energia majdnem a duplája az EU-s átlagnak. Ezért is fontos szerinte a takarékosság, amit „most kényszerből kellett meglépni”.
Az infláció gyakori változása a vállalkozások tervezési lehetőségeit is bizonytalanná tette.
Mindig van valamilyen válság
– ezt már Szabó László, a HOLD Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke mondta, aki szerint ez a világ természetes rendje, a válságot pedig a vállalatoknak és az országok vezetésének tudni kell megfelelően és hatékonyan kezelni.
Úgy véli, hogy minden országban anticiklikus gazdaságpolitikát kellene folytatni, ugyanis „akkor tudnák kezelni a bekövetkező gazdasági változásokat, akár válságokat is”.
- Az egyensúlyt vizsgálnunk kell külső és belső dimenzióban egyaránt.
- Ebben a rendszerben működő fiskális politika akkor takarít meg, amikor a vállalati és a háztartási szektorok a legtöbbet beruháznak és fogyasztanak.
Jobbágy Sándor szerint a jó alkalmazkodóképesség miatt a magyar gazdaság gyorsan tudott reagálni mindkét nagy válságra. A Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője egyetértett a ciklikusság megjelenésével, ugyanakkor a vállalatok 40 százaléka számol be ellátási lánc problémákról, mivel nem érkezik elegendő mennyiségű nyers- és alapanyag a vállalkozásokhoz. Bár ez az arány volt már magasabb is, még mindig tízszer annyi, mint amennyi a koronavírus megjelenése előtt volt.
„Nem lehet teljesen elválasztani a Covid-ot és háborút” – tette hozzá.
Azt persze nem tudjuk, hogy mitől és mikor lesz rossz
– húzta alá Szabó László, aki úgy véli, hogy a külső körülményeket nem lehet előre tervezni.
Buda Sándor, az MFB Invest Zrt. és az EXIM Invest Zrt. vezérigazgatója szerint ketté kell választani a 2020-as évek válságait.
- Egyrészt volt a koronavírus-járvány, ahol – bár a piac szűk szegmense –, de tudott profitálni, ilyenek voltak például a futárszolgálatok és az otthoni munkavégzéshez kapcsolódó területekkel foglalkozó vállalatok is,
- Másrészt az orosz-ukrán háború, amely nem kedvez az olyan gazdasági adottságokkal rendelkező országoknak, mint Magyarország, amely energiát importál és feldolgozott termékeket exportál – ez ugyanis Buda Sándor szerint kicsit erősebben rázta meg a magyar gazdaságot a földrajzi közelség és gazdasági ráutaltság miatt.
A beszélgetés zárásaként szó volt a magyar vállalatok felkészültségéről és reakcióidejéről is.
A résztvevők szerint ketté kell választani a kérdést,
- egyrészt vannak a multik, akik kiválóan reagáltak mindkét válságra,
- a kkv-szektor ehhez képest sokkal nehezebb helyzetben volt.
Utóbbinak azért volt nehéz helyzete, mert „a kormány arra szocializálta a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy nem kell megoldani a problémát, majd az állam segít”. A kormányzati szektor például a növekedési hitel programmal is ezt ösztönözte – mondta Lentner Csaba és Jobbágy Sándor.
Virág Barnabás: Nincs mese, helyre kell állítanunk a megbomlott egyensúlyt
A megbomlott egyensúlyt helyre kell állítanunk, az infláció csökkentését és a külső egyensúlyi pozíciónk javítását pedig 2024-ben is folytatni kell Virág Barnabás szerint. → BővebbenKövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!