Újranyithatja nemrég bezárt széntüzelésű erőművét Franciaország - írja a Világgazdaság. A franciákhoz e hónap közepétől nem érkezik orosz gáz, ráadásul most esedékesek a francia atomerőmű-hálózat egy részében a karbantartási munkálatok, így biztosra vehető, hogy télen szükség lesz a létesítményre, amelynek üzemeltetéséhez azonban semmiképpen nem használnának orosz szenet.

A visszaesett orosz gázszállításokra válaszul Hollandia, Németország és Ausztria sorra jelentette be, hogy üzembe helyezi szénerőműveit, majd később több ország is csatlakozott hozzájuk. A németeknél a korábban leállított erőművek többnyire hazai lignittel működnek. Várakozások szerint így az ország kapacitása 8 gigawattal, 34 gigawattra nőhet a következő télre. 

A fosszilis tüzelőanyagok felé való visszatérés riadalmat keltett az Európai Bizottságban és a környezetvédők körében. Sarah Brown, az Ember nevű független energetikai agytröszt elemzője szerint az európai kormányok világosan kijelentették, hogy a fokozott szénhasználat csupán átmeneti lenne. Németország 2024. március 31-ig támaszkodna szénenergiára, és továbbra is kiáll a célja mellett, hogy 2030-ra teljesen megszüntesse a szénhasználatot. Csehország is megismételte elkötelezettségét a 2033-as szén-dioxid-kivonás mellett. A szakértő szerint azonban félő, hogy tovább kell támaszkodniuk a szénre az érintett európai országoknak.

Románia is bejelentette, hogy ideiglenesen újraindítja az üresen álló széntüzelésű erőműveit, és a helyi média értesülései szerint megnyitják a tavaly bezárt Mintia erőművet is. Olaszország sem zárta ki a szénenergia-kapacitás növelését. A legnagyobb probléma a Nyugat-Balkánon lehet, ahol a legtöbb ország nagymértékben függ a széntől.