A HNB által nemrég közölt adatok szerint tavaly 5,4 milliárd kunával (231 milliárd forint) nőttek a szabadfelhasználású hitelek Horvátországban, 2017-ben ez a növekedés 2,9 milliárd kuna (124 milliárd forint) volt, 2016-ban pedig 1,7 milliárd kuna (72,7 milliárd forint). 2018 végén a szabadfelhasználású hitelek a lakosság által felvett kölcsönök 40 százalékát tették ki.

A problémát a HNB szerint az okozza, hogy a bankok a szabadfelhasználású hiteleknél sokkal kedvezőbb feltételeket határoznak meg a hitelfelvevő személy jövedelmi és vagyoni helyzetével szemben, mint például a lakáshiteleknél, ahol a hitelfelvételt sokkal szigorúbb kritériumokhoz kötik. Ezért sokan, akik egy lakáshitel kölcsön megállapításánál hitelképtelenek bizonyulnak, szabadfelhasználású hitelhez folyamodnak, amely bár drágább és kedvezőtlen az adós számára, de elérhető.

Kapcsolódó

A HNB ezért ajánlást bocsátott ki a pénzügyi intézményeknek, amelyben azt kéri, hogy a szabadfelhasználású hiteleket, amelyek futamideje 60 vagy annál több hónap, ugyanolyan feltételekhez kössék, mint a lakáshiteleket. Azt is kezdeményezik, hogy a bankok vezessenek be jövedelemkorlátot, figyelembe véve a minimális megélhetési költséget, amely nem lehet kevesebb a végrehajtási törvényben előírtnál. A jegybank továbbá javaslatot tett arra is, hogy a bankok belső tőkekövetelményeik meghatározásánál számoljanak a szabadfelhasználású hitelek okozta lehetséges veszteséggel, és határozzanak meg világos mechanizmusokat a veszteségek elszámolására.

A bankok a szabadfelhasználású hitelek iránti kereslet robbanásszerű növekedését a makrogazdasági környezet javulásával és a kamatok csökkenésével magyarázzák.