A pénzügyi válságot követő nagy recesszióból ugyan sikerült kilábalniuk a világ országainak, ám a fellendülés lanyha és törékeny. Évekig elhúzódó gyenge növekedés fenyegeti a világgazdaságot, ha a kormányok és a jegybankok nem tesznek agresszív lépéseket ennek elkerülésére - fejtette ki a John Hopkins Egyetemen tartott előadásában Christine Lagarde, az IMF első embere. A Valutaalap és a Világbank a hét végén tartja éves közgyűlését.

Lagarde sorra vette a világ nagy térségeit, megállapítva, hogy a fejlett gazdaságok ugyan a kilábalás útjára léptek, ám az USA, az eurózóna és Japán gazdasági növekedésének tempója változó - derült ki a Valutaalap hivatalos összefoglalójából. A feltörekvő piacok bővülésének üteme ugyan lassult, ám még így is a leggyorsabb a világon. A feltörekvő ázsiai országok nyújtják a legpozitívabb teljesítményt. Gyors a növekedés a szubszaharai afrikai országokban, az arab világ viszont továbbra átalakulásának nehézségeivel küzd. Az utóbbi térségben a nehéz politikai és szociális helyzet fékezi a gazdaságot.

Akadálypálya

Régi és új akadályok is nehezítik a bővülés gyorsulását - kezdte a gondok sorolását Lagarde. Az előbbiek közé tartozik a pénzügyi rendszer reformjának befejezetlensége, egyes országok nagyon magas eladósodása, illetve a csúcsokat döntő szinten beragadt munkanélküliség. Az új gondok közül hármat kell feltétlenül kiemelni.

Az első az alacsony inflációból fakadó kockázat. Ha a pénz hosszabb távon tartja az értékét, akkor a fogyasztók elhalasztják vásárlásaikat, amivel lefékezik a termelést, következésképpen a GDP növekedését, és akadályozzák az új munkahelyek létrejöttét.

A második körbe a Fed monetáris enyhítésének visszavonását követő piaci hullámzások tartoznak. Ezek rongálják a világgazdaság pénzügyi környezetét. A harmadik viszonylag friss probléma a geopolitikai feszültségek erősödése. Az Ukrajna körül kialakult konfliktus, ha rosszul kezeik, a térségen túlmutató hatásokkal járhat.

Csapda

Ha a kormányok és a jegybankok nem állnak a sarkukra, akkor mindezek eredményeként a világgazdaság középtávon (nagyjából öt év) az alacsony növekedés csapdájába kerülhet. Ennek elkerülésére persze vannak ötletei az IMF-nek. Mindenekelőtt nagyobb és jobban célzott befektetésekre van szükség a termelés bővítése és a munkahelyteremtés érdekében. Végre kell hajtani az egyes országokban régóta késlekedő munkaerő-piaci reformokat (ez alatt a foglalkoztatás rugalmasabbá tételét szokták érteni - a szerk.), amelyektől szintén a bővülés gyorsulása várható.

Átalakításra szorulnak azok a termelési és szolgáltatási szektorok, amelyek rontják a gazdaság szereplőinek anyagi érdekeltségét. Ezzel erősíthető lenne a verseny, ami nagy növekedési és foglalkoztatási potenciált szabadíthat fel. Lagarde külön kiemelte, hogy a világ kormányainak javítaniuk kell együttműködésüket. A legnagyobb jegybankoknak (Fed, ECB, BoJ) folytatniuk kell monetáris enyhítési politikájukat. Az IMF a héten meghosszabbította saját 570 milliárd dollár keretösszegű hitelezési programját, amelynek célja a bajba kerülő országok kisegítése - jelentette a Wall Street Journal. A gesztussal mérsékelhetik az üzleti bizonytalanságot.

Az IMF vezetője emlékeztetett arra, hogy a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 februári ausztráliai találkozójának résztvevői megállapították: a megfelelő gazdaságpolitikai lépések megtétele és a tagországok jó együttműködése két százalékkal dobhatná meg a világgazdaság bővülését a következő öt évben. Ez teljesen új helyzetet teremthetne a mai állapothoz képest - emelte ki Lagarde.