A természeti katasztrófák közül a szakértő kiemelte a nagy erdőtüzeket. Példaként említette, hogy Ausztráliában három hónapja képtelenek megbirkózni a lángokkal, de Szibériában, a mediterrán térségben és Chilében is komoly tüzek pusztítottak.

"Annyira szárazak az erdők, hogy a nagy erdőtüzekkel, főleg ha erős szél is társul hozzájuk, a modern technika ellenére nem lehet mit kezdeni" - magyarázta Juhász.

Kapcsolódó

Komoly problémának nevezte a vízhiányt, amelyre példaként említette, hogy egy Indiában ötmilliós városba kellett tartálykocsikkal vinni a vizet. Ez a szakértő szerint egyértelműen kapcsolatban van a globális felmelegedéssel. Világszerte egyre gyakoribbak az aszályok, egyre több az extrém meleg napok száma - emelte ki.

Szerinte vannak olyan katasztrófák - például földrengések, vulkánkitörések - amelyek kialakulását az emberek nem befolyásolhatják, és azokat nem is tudják előre jelezni.

Ebből a szempontból csendes volt az év, viszont látható, hogy a nagy trópusi ciklonok - hurrikánok, tájfunok - gyakoribbá válnak és kitolódik a szezonjuk. Ezek azonban kialakulásuktól kezdve követhetők, így a lakosságot fel lehet készíteni rájuk - mondta Juhász Árpád, aki hangsúlyozta: az, hogy ennyi katasztrófát látunk nap mint nap, a tömegkommunikációnak is köszönhető. Régebben hetek, hónapok is elteltek, amíg hír érkezett a világ más részén történt természeti katasztrófáról.