Angela Merkel kancellár újra áttekint egy korábbi kompromisszumos javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy az eurózóna tagállamai közösen vállaljanak kezességet az övezet tartozásainak egy részéért - tudta meg a Bloomberg a német kormányhoz közel álló két szakértőtől. Lars Feld, a Freiburgi Egyetem közgazdász professzora, egyben Merkel gazdasági tanácsadói testületének tagja szerint a kormány elmozdult az úgynevezett adósságtörlesztési alap ötletének elfogadása felé.

Ezt a konstrukciót az úgynevezett bölcsek tanácsa, a nagy német gazdaságkutató intézetek vezetőinek csoportja vetette fel még tavaly novemberben. Lényege az, hogy az övezet tagországai korlátozott időre, néhány évtizedre kitolnák a GDP-jük 60 százaléka feletti adósságukat egy közös alapba, amelyet továbbra is ők törlesztenének, de a visszafizetésért a közösség vállalnának kezességet.

Kapcsolódó

Cserébe kemény fiskális feltételeket kellene teljesíteniük, egyebek mellett azt, hogy a visszamaradt adósság nem lépi át a 60 százalékos határt. A törlesztésre az eurózónatagok aranytartaléka, illetve devizatartalékaik egy része nyújtana garanciát.

Olyan, mint a háborús jóvátétel

Kurt Lauk volt európai parlamenti képviselő, a legnagyobb kormánypárt, a CDU üzleti kabinetjének vezetője Németország első világháború utáni jóvátételéhez hasonlította a törlesztési alap szerepét. Az előbbi kifizetése közel egy évszázadig tartott, az utóbbi működésének futamideje így 50 év lehet. Szerinte Merkelnek bele kell mennie az adósságmegosztás valamilyen formájába, mégpedig az előtt, hogy az eurózóna összerogyna.

A kancellár tavaly visszautasította a törlesztési alap ötletét, Feld azonban most erős lobbizásba kezdett elfogadása érdekében, s mint látható, talált szövetségeseket. A legyűrendő problémák részben pénzügyiek - az alapba számítások szerint 2,3 ezer milliárd euró tartozás kerülne, ami irdatlan nagy összeg -, illetve jogi természetűek - létrehozásához valószínűleg módosítani kellene a német alkotmányt.

Levajazzuk

Feld szerint lehet megoldást találni ara, hogy ne legyen szükség se alkotmányos változtatásokra, se az európai alapszerződés módosítására. A lényeg, hogy az alap közös és egyedi felelősséget is tartalmaz, az utóbbi az eurótagországok gazdaságának méretével arányosan korlátozná az esetleges törlesztési kötelezettségüket.

Ha minden simán menne, akkor - hasonlóan a július 9-étől felálló Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM) - a törlesztési alapot is bonyolult engedélyezési procedúra nélkül, gyorsan létre lehetne hozni. Az Euróapai Parlament liberális pártcsoportja támogatja az ötletet - mondta Feld. A berlini kormányzati döntéshozatali mechanizmus középszintű vezetői körében szintén pozitív fogadtatásra talált a törlesztési alap, a felső szinteken nyilvánosan egyelőre makacsul tartja magát a "nem".