Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Amikor Liz Truss frissen kinevezett külügyminiszterként 2021 szeptemberében először találkozott amerikai kollégájával, Anthony Blinkennel, társalgásuk nem éppen diplomatikus mederben zajlott – írja a Financial Times az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva. Truss állítólag hangot adott annak a véleményének, hogy nem igazán látja, miben nyilvánul meg az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság különleges kapcsolata.

Ezt felfogást még a legendás háborús brit miniszterelnök, Winston Churchill hirdette meg az 1940-es években. A brit külügyek irányítója megjegyezte, hogy nem sok kézzel fogható jelét látja ennek a sajátos kapcsolatnak. Arra hivatkozott, hogy országa jobb viszonyban van az USA-nál Kanadával, Japánnal és Mexikóval. Emellett kifogásolta az acélimportra még Doland Trump volt elnök regnálása idején kivetett büntetővámot.

Köhöm-köhöm

Olyan volt a hozzáállása, ami a romladozó házasságban élő felekre jellemző, mintha azt kérdezte volna: mit tettél értem mostanában? - foglalta össze benyomását a brit üzleti lap egyik informátora. Ezt a tolakodó, nyers stílust állítólag később is tartotta, amikor amerikai partnereivel tárgyalt. Egy elemző szerint maximalista viselkedést vett fel anélkül, hogy végiggondolta volna ennek következményeit.

Washingtonban most azt kérdezik, hogy ha a közvélemény-kutatások előrejelzésének megfelelően ő lesz az Egyesült Királyság miniszterelnöke, akkor továbbra is elefántként fog-e viselkedni a diplomáciai porcelánboltban vagy sem? Rossz előjel, hogy még az ukrajnai háború kapcsán is akadt konfliktus közte és az amerikaiak között, pedig egy ügyben alapvetően egyetértenek: támogatják a védekező Ukrajnát és megosztják egymással a hírszerzési információikat a harcoló felekről és az háború fejleményeiről.

Ejnye-bejnye

A felszín alatt azonban Truss felbosszantotta az amerikai külügyek intézőit azzal, hogy egyeztetés nélkül felvetette egy Marshall-segély nyújtásának lehetőségét Ukrajnának. A minta a második világháború utáni amerikai támogatás lenne, amit a lerombolt Európa újjáépítéséhez adtak. Washingtonban nem vették jó néven, hogy alapvetően az USA zsebére menő mézesmadzagot húz el az ukránok orra előtt.

A háború első hónapjában arról beszélt, hogy a két országnak együtt kellene dolgoznia azon, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő elveszítse Ukrajna ellen indított háborúját, hogy az orosz vezető stratégiai vereséget szenvedjen el. Ezzel az volt a bibi, hogy az USA éppen visszalépett a hasonlóan éles megjegyzésektől terhelt politikától, tanácsadói intelmére még Joe Biden elnök is finomította azt a megjegyzését, miszerint Putyinnak nem kellene hatalom maradnia. Hozzátette, hogy az USA nem kíván rezsimváltást kierőszakolni Oroszországban.

Irgum-burgum

Miközben Truss csapatát éppen az bosszantja, hogy az amerikai álláspontot nem tartják kellően keménynek az orosz vezetéssel szemben, Heather Conley, a German Marshall Fund USA-szakértője szerint Washingtonban úgy látják, sérti az amerikai érdekeket a brit külügyminiszter túlságosan éles hangneme. Szerinte Truss kevésbé törődik azzal a veszéllyel, hogy háború kapcsán veszedelmes méretűvé eszkalálódhat a Nyugat és Oroszország ellentéte.

Mások úgy vélik az amerikai vezetés háza táján, hogy ez a konfliktus inkább olyan mint a házastársak közötti zsörtölődés, azaz nem érinti a felek különleges viszonyának alapjait, mindenekelőtt a biztonsági együttműködést.

Nyeklik-nyaklik

Ami homokot szór a fogaskerekek közé, az Truss várható összetűzése az EU-val az északír protokoll miatt. Ez abból fakad, hogy Észak-Írország az európai egységes piac része maradt, míg Nagy-Britannia kikerült onnan, s ezzel de facto vámhatár jött létre az Egyesült Királyság két része között az Ír-tengeren. Emiatt a brexiterek és nekik engedelmeskedő kormány gyakorlatilag fel akarja rúgni a belső vámkezelésről 2019-be kötött EU-brit megállapodást.

Truss azt ígéri, hogy nem változtat ezen a politikán, ám az USA főként egy ír felmenőkkel rendelkező elnök regnálása idején nem fog ez ügyben a britek mellé állni az EU-val szemben. A különleges kapcsolat a két ország között így addig nyeklik-nyaklik majd, amíg London nem rendezi Brüsszellel az északír protokollról folytatott vitát. Washington azt várja, hogy a brit kormány tartsa be a protokollal kapcsolatban nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit.