A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a felek képviselői, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása után.
Az ideiglenes hatályba léptetés alapvetően azokra az előírásokra vonatkozik, amelyek az unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Nincs azonban ezek között például az egyik legkényesebb kérdés, így a külföldön beruházásokat eszközölő multinacionális vállalatok továbbra sem emelhetnek panaszt és kérhetnek kártérítést döntőbíróságon olyan állam ellen, amely az érdekeiket sértő döntést hoz.
A CETA akkor fog véglegesen hatályba lépni, miután az Európai Unió tagállami parlamentjei is ratifikálták, ami a szakértők szerint évekig is eltarthat.
"Fontos, hogy a megállapodás valódi nyertesei, a vállalataink és az állampolgáraink ezután minden további nélkül élvezhetik az egyezmény előnyeit" - hangsúlyozta Juncker és Trudeau - írta az MTI.
A CETA a várakozások szerint a vámok, valamint a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegíti majd a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában egyaránt. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
Legolvasottabb
Történelmi döntés: vényírási jogosultságot kapnak a gyógyszerészek, már régóta vártak erre
Megint a románok tettek keresztbe: füstbe ment az MVM Csoport biznisze
Nekimentek az ukránok az orosz "árnyékflottának"
Durva számokat közölt a Wolt – akadt, aki félszáz pizzát és spagettit rendelt
Milliókat buktak azok, akik nem így vették meg a lakásukat
Visszanyalt a fagyi: újabb devizahiteles nyert pert, megkopasztja a bankot a győztes ügyfél
Orbán Viktor a brüsszeli csúcs után: Vétójog nélkül nincs értelme, hogy az unióban legyünk
Napirendre került: tarthatatlan a 28 500 forintos minimálnyugdíj, ennyiből nem lehet megélni
Személyi következménye lett a kitudódott vezetői fizetéseknek a HUN-REN-nél