"A válság kiélesedése óta tisztségviselőket bocsátottunk Görögország rendelkezésére. A görögök fogták a tollat, minket edzőnek használtak" - mondta egy minisztériumi forrás a francia lapnak. "Nem diktálni akartunk a görögöknek, hanem tanácsokat adni ahhoz, hogy olyan reformjavaslatokat tegyenek, amelyek elfogadhatóak a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság számára" - idézett a lap egy másik forrást.

A Le Monde szerint a segítség abból állt, hogy egyes áfa- vagy nyugdíjjavaslatok kapcsán a franciák jelezték, hogy ez nem fog átmenni, másra pedig rábólintottak. A cél az volt, hogy az Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök által benyújtott programot ne utasítsák el ismét a hitelezők.

Jóllehet a francia elnöki hivatal nyíltan nem vállalata fel ezt az együttműködést, nem is tartotta titokban, hiszen Francois Hollande államfő a görög válság kezdte óta egyfajta közvetítő szerepben kíván feltűnni az összebékíthetetlen főszereplők között.

"Az elnök hozott egy stratégiai döntést: mindenáron megegyezést akar" - emlékeztetettek az elnöki források. A közvetítői szerepen túl, amelynek köszönhetően a megegyezés lehetősége ismét elképzelhetővé vált, Franciaország a színfalak mögött is lép, hogy hiteles és elfogadható javaslatokkal álljanak elő a görögök.

A Le Monde szerint Párizs olyan technikai segítséget nyújt a görög tárgyalóknak, amellyel biztosan tudnak előrelépni Berlinnel és az IMF-fel szemben. Ez pedig nyílt titoknak számít Brüsszelben is, ahol a júniusi tárgyalások kezdete óta az Európai Bizottság megfigyelői többször is azt vették észre, hogy az Athén által a munkaértekezleteken bemutatott dokumentumok több pontban ugyanazok, mint amelyek a párizsi iratokban szerepelnek.

Maga Brüsszel is segítette egy ideig a görög kormányt, de a népszavazás bejelentése és a nem győzelme óta az Európai Bizottság inkább háttérbe vonult, s azóta kizárólag Franciaország hajlandó a görögöknek segíteni. Olyannyira, hogy az európai partnerek már többször is azért viccelődnek Franciaország túlzott szerepvállalásáról, hogy azt mondhassák, hogy a görögök képtelenek egyedül dolgozni - hangsúlyozta a lap.

"Párizs egyszerre résztvevő és bíráló fél" - mondta a lapnak egy brüsszeli forrás, aki beavatkozásnak nevezte a francia fellépést. Párizs szerint viszont természetes, hogy a francia kormány segíti Görögországot, miután nem akarja, hogy kilépjen az euróövezetből - mondta egy francia forrás, aki szerint a görögöknek ez a plusz szakértelem miatt előnyös, a franciáknak pedig azért, mert a központban lehetnek.