Immár nem újdonság, hogy Kína súlyos gazdasági nehézségekkel küszködik. Ezt lakossága is érzi: nő a munkanélküliség, és előfordul, hogy csökkennek a fizetések. Márpedig ettől elszoktak a 40-45 éves nagy fellendülés idején. A gazdasági nehézségek indoklásánál a politikusok szívesen találnak külső, tőlük látszólag független okot, de ahol nincsenek választások, ott erre kevésbé van szükség.

A 6 éve ismétlődő kifejezés

Kína esetében sem sokat kell magyarázkodnia a most már egyre inkább örökösnek tűnő elnöknek. Hszi Csinping viszont szeretné a gazdasági helyzetet javítani, a kommunikációt ugyanakkor leegyszerűsíti, de nem feltétlenül közérthetően. A Bloomberg szerint high quality development, azaz jóminőségű, magas színvonalú fejlődés a kifejezés, melyet az elnök tavaly 128-szor említett beszédeiben, de már 2022-ben is fele ennyiszer, és most jön a meglepetés: 2018 óta minden évben elmondja átlagosan 70-szer.

Első értelmezések és a többi elnöki aranyköpés

Az első említés 2017-ben volt a kommunista párt kongresszusán, és persze azóta próbálja mindenki megfejteni, hogy pontosan mit takar a kifejezés. Az első említéskor úgy magyarázták, hogy a gazdaságot a gyors, adósságfelhalmozással járó növekedésről a lassúbb, de stabilabb, fenntartható növekedési pályára kell állítani. Általában, ha egy magasrangú vezető meghatároz egy gazdaságpolitikai irányt egy ilyen szóösszetételben, akkor rendszerint el is mondják részleteiben, hogy milyen konkrét célokat milyen lépésekkel szándékoznak elérni.

Itt erre nem került sor, ugyanakkor vannak az elnöknek más gyakran emlegetett szólásai is, ezek azonban már a kommunista politikusok szóhasználatához igazodnak, mint az általános haladás/fejlődés/jólét, vagy éppen a tőke rendezetlen növekedése, mondhatni burjánzása. Utóbbiról nem kell találgatni, hisz az utolsó 3 évben többször lecsapott a kínai állam egyes szektorokra vagy cégekre, ahol úgy találták, hogy ennyi már sok nekik a kapitalizmusból és a nagyra nőtt tőkésekből, mint például Jack Ma, az Alibaba főnöke.

Rengeteg változás, változatlan kifejezés

Visszatérve az eredeti kifejezésre: az a különös benne, hogy 6 éven keresztül folyamatosan hangoztatta Hszi Csinping, miközben rengeteg változás zajlott, egy része nem éppen kedvező irányban. 2018-ban még nem látszottak válságjelenségek, de a gazdaság növekedési üteme már csökkent. Közben jött a Donald Trump által indított vámháború, ezt követte az épp Kínából induló, de ott a világ más részeitől eltérő módon kezelt járvány, majd járványhatásként az ellátási láncok akadozása.

Ez utóbbi döntőnek minősült, hogy a gyártók egy része elhagyta az addigi "világ gyárát", hogy a célpiacokhoz közelebb települjön, mások a gyors növekedési szakasz kezdetén lévő, alacsony bérű, de demokratikus Indiát választották, és ez a folyamat csak gyorsult a tőke elleni támadások, a nagy cégek indokolatlan, és szabad piacgazdaságokban nem igazán előforduló állami zaklatásai után.

Közben kipukkadt az ingatlanlufi, ami munkanélküliséggel és adósságválsággal fenyeget, ugyanakkor kibontakozott egy sikerágazat: az akkumulátorgyártás és hozzá kapcsolódóan az elektromos eurók gyártása, amiben rögtön meg is indult a kínai kifektetés: ezt jól látjuk a magyarországi gyárak megjelenésénél is. Mindeközben az elnöki kifejezés marad, sőt, gyakori emlegetése hatodik évében még meg is duplázódott elhangzásának száma.

A közepes fejlettség csapdája

A kifejezés így egyre inkább egy politikai eszköznek tűnik, ami végső soron mindenre ráhúzható, minden gazdaságpolitikai lépés és cél indokolható vele, anélkül, hogy bárkinek értenie kellene, miről is van szó. A gyakorlati lényege pedig a közepes fejlettség csapdájának elkerülése lehet, vagyis az, hogy amikor a gyors növekedési lehetőségek kifulladnak, akkor a termelékenység, hatékonyság javítása válik a gazdaság húzóerejévé, egyidejűleg a nagyobb hozzáadott értéket produkáló gazdasági ágak előretörésével.