A jelentésben hangsúlyozták azt is, hogy ezt az 5,5 milliárd eurót nem elpazarolták vagy elcsalták a tagországok,  a hibák egy része olyan kifizetésekhez kapcsolódik, amelyek esetében nem teljesültek teljes mértékben a támogathatósági feltételek, de ezek a támogatások akkor is kedvező hatást gyakorolhattak és hasznot hozhattak, ha felhasználásuk során nem tartották be maradéktalanul a vonatkozó követelményeket.

A csütörtökön közzétett helyzetértékelés szerint a 145,9 milliárd eurós tavalyi uniós büdzsé alapján a hibaarány 3,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 4,4 százalékról, de így is meghaladja az elfogadható 2,2 százalékos hibaszintet.

A legmagasabb hibaszint a "Gazdasági, társadalmi és területi kohézió", illetve a "Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért" területét jellemezte.

A kiadások hibaszintjét nagyban befolyásolta, hogy a kifizetések költségtérítés-alapú vagy jogosultságalapú rendszerben történnek. Előbbiek esetében a hibaarány 5,2 százalék, míg utóbbiaknál 1,9 százalék volt.

Az adófizetők jóhiszeműsége forog kockán

A jelentést Klaus-Heiner Lehne, a számvevőszék elnöke mutatta be, aki szerint az európai intézmények bizonyos mértékig elveszítették az uniós polgárok bizalmát, a legnagyobb kihívás pedig ennek a visszanyerése lesz a következő időszakban.

Az emberek nem fognak megbízni az uniós intézményekben, ha nem hiszik el, hogy gondosan kezeljük a pénzüket, és hogy erről megfelelően számolunk be. Az Európai Uniónak megbízhatóan kell vezetnie a könyvelését, meg kell bizonyosodnia arról, hogy pénzügyi szabályait helyesen alkalmazzák, optimálisan kell felhasználnia pénzeszközeit, és gondoskodnia kell az átláthatóságról és a bizonyosságról - fogalmazott.

Az EU éves költségvetése az uniós tagállamok bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1 százalékát teszi ki, az összesített államháztartási kiadásaiknak pedig megközelítőleg a 2 százalékát.