A korábban tervezettnél két hónappal korábban, már a jövő héten, december 17-én megtartják Görögországban az államfőválasztás első fordulóját - idézte a kormányszóvivő bejelentését az ekathimerini.com hírportál. Az athéni vezetés így akar véget vetni a politikai bizonytalanságnak, ugyanis ha a parlamenti szavazás három fordulójában nem sikerül megválasztani az új elnököt, akkor egy hónapon belül előrehozott parlamenti választásokat kell tartani az országban. Ezt a korábbi várható időpont, március helyett már januárban letudhatják.

A közvélemény-kutatások szerint jelenleg az ellenzéki radikális baloldali Sziriza a szavazás esélyese, ugyanakkor az elemzők nem tartják lefutottnak a meccset. Alekszisz Ciprasz, a párt vezetője úgy reagált a váratlan bejelentésre, hogy az a kormány kétségbeesett kísérlete az újabb megszorító intézkedések eltitkolására - írta a BBC. Megerősítette, hogy ha győznek, akkor megszakítják az együttműködést az EU-val és az IMF-fel - a görög társadalom torkig van az öt éve tartó, megszorítások sorát hozó válságkezeléssel.

Kapcsolódó

A vita

Ciprasz arra utalhatott, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) hétfői ülésükön a görög kormány kérésére két hónappal, február végéig meghosszabbították a Görögországot támogató EU-IMF segélyprogramot, ami azt jeleni, hogy folytatják a tárgyalásokat a kormánnyal a költségvetés átírásáról, azaz az újabb megszorításokról. Ezt megelőzően október végén a parlament Antonisz Szamarasz miniszterelnök kezdeményezésére úgy döntött, hogy az év végével kilépnek a programból, és a továbbiakban a donorok hitele helyett a szabadpiacról, kötvénykibocsátással finanszírozzák a költségvetést.

A piaci befektetők azonban nem díjazták az ötletet. A görög állampapírok hozama az alacsony kereslet miatt finanszírozhatatlan szintre emelkedett. Erre válaszul az EU ígéretet tett arra, hogy a segélyprogramból megmaradt összegből 11,5 milliárdos garancialapot nyitnak a görögöknek az eurózóna biztonsági mechanizmusán (ESM) belül. Ehhez azonban a jövő év költségvetés hiányát a GDP 0,2 százalékán kellene tartani.

Az athéni kormány szerint teljesíteni tudják ezt az elvárást, az EU, az Európai Központi Bank (ECB) és a Nemzetközi Valutaalap szakérői (a trojka) azonban nem értenek ezzel egyet. Szerintük további lépésekre - ezen belül például a közalkalmazottak egy részének elbocsátására - lenne szükség, amelyek segítségével kétmilliárd euróval kellene javítani a büdzsé egyenlegét. A hét elején ezzel kapcsolatban két lépés történt.

A megoldás

Az egyik az eurócsoport említett döntése volt, amely azzal a következménnyel jár, hogy a trojka emberei már a héten Athénbe utazhatnak, hogy tájékozódjanak a gazdasági helyzetről. Ezzel a lépéssel egyben erősítik a befektetői bizalmat Görögország iránt. A másik, hogy a 300 fős görög parlament 155 igen és 133 nem mellett elfogadta a 2015-ös költségvetést, amelyre tehát az előzetes megegyezés hiányában a trojka nem adta áldását.

A tárgyalások folytatódnak: az ekathimerini.com értesülése szerint a kormány hajlik arra, hogy engedményeket tegyen. Például 6,5 százalékról 13 százalékra emelhetik a szállodai szolgáltatások áfáját és megszüntethetik az előrehozott nyugdíjazást. Ha a következő szűk három hónapban sikerül megállapodni a vitatott kérdésekről, akkor az EU-IMF páros átutalhatja a segélyprogram esedékes 1,8 milliárd eurós részletét, időt adva a görögöknek arra, hogy felkészüljenek a piaci finanszírozásra, és megnyílhat a 11,5 milliárdos bizalomerősítő garnaciaalap.

Kockázat

Eközben azonban jó eséllyel előrehozott választások lesznek az országban, amelynek nyomán a Sziriza kerülhet hatalomra, márpedig ennek katasztrofális következményei lehetnek az eurózóna jövője szempontjából. A radikális párt vezetői ugyan ma már nem beszélnek arról, hogy el kellene engedni a görög adósságokat, ám ha szakítanak a donorokkal, vagy ha nem teljesítik a vállalt megszorításokat, az a görög állam fizetésképtelenné válásához vezethet. Márpedig a görög adósságok túlnyomó részét a többi eurózóna tagállam hitelezi.

A menetrend a következő. A kormány megnevezi jelöltjét az államfői posztra, amelyről a jövő szerdán szavaznak először. Az elnök megválasztásához 200 igen voksra lenne szükség, amely borítékolhatóan nem lesz meg. A második fordulót öt nappal később (december 22-én) kell tartani. A sikerhez ezen is 200 szavazat kellene. Ha ekkor sem jön össze a többség, akkor a harmadik forduló december 27-én lesz. Ezen elég 180 igen voks az államfő megválasztásához.

Így a kormánypártoknak legalább 25 ellenzéki képviselőt kell megnyerniük az  elnökválasztás sikeréhez. Ha ez nem jön össze, akkor egy hónapon belül előrehozott parlamenti választásokat kell tartani Görögországban.