Andrzej Bratkowski álláspontja szöges ellentétben van az alapkamatot 3,25 százalékos történelmi mélypontra csökkentő hosszas, tavaly novembertől az idén márciusig tartó, összesen 1,50 százalékpontot átívelő kamatvágási periódus után képviselt "kiváró" jegybanki politikával. Véleménye szerint a gazdasági fellendülés második félévi megindulása nem egyéb a jegybank "vágyelvű várakozásánál", amit semmilyen lényeges gazdasági mutató nem támaszt alá.

"Ha a következő napokban esedékes ipari termelési, foglalkoztatási és béradatok nem mutatják a javulás jeleit, akkor már nincs mire tovább várni" - mondta Bratkowski, hozzátéve, hogy a maga részéről 0,5 százalékpontos kamatvágásra fog szavazni a jegybank következő kamatdöntő ülésén, májusban.

Elemzői várakozások szerint a lengyel ipari termelés 2,7 százalékkal csökkent márciusban az egy évvel korábbihoz képest, a foglalkoztatás 0,9 százalékkal esett vissza, a bérek pedig 2,8 százalékkal emelkedtek. A tényadatokat a héten teszik közzé.

Andrzej Bratkowski szerint a kamatcsökkentések késleltetett gazdaságösztönző hatása miatt nem lenne tanácsos a további kamatvágásokat az év második felére halasztani.

A jegybank kormányzója, Marek Belka az elmúlt héten kijelentette, további kamatvágások már a "nem konvencionális" monetáris politika határára vinnék a jegybankot, ami szerinte alapos megfontolást igényelne.

Andrzej Bratkowski szerint viszont a jelenlegi alacsony inflációval és stagnáló növekedéssel jellemezhető gazdasági helyzetben a további kamatvágások még a "normális" határokon belül maradnának. "Az alapkamat 1,25 százalékpontos további vágása még teljesen konvencionálisnak tekinthető" - mondta. "A kamatvágások a reálgazdaságról szólnak, nem pedig az inflációról."

Lengyelország, Közép- és Kelet-Európa legnagyobb nemzetgazdasága figyelemre méltó ellenállást tanúsított az európai pénzügyi válság idején, a régióban egyedüliként tudta elkerülni a gazdasági recessziót. Ennek ellenére is növekedési üteme 2012-ben nagymértékben visszaesett, az előző évi 4,3 százalékról 2,0 százalékra. A jegybank erre az évre 1,3 százalékos GDP-növekedést jelez előre.