Az Európai Központi Bank (ECB) egy 2012. szeptember 6‑án jelentette be: a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER) felhatalmazza arra, hogy a másodlagos piacokon az euróövezethez tartozó tagállamok államkötvényeit felvásárolja, amennyiben teljesülnek bizonyos feltételek. Ez a program, közismert nevén az OMT‑program célja, hogy a monetáris politika transzmissziójában az egyes tagállamok által kibocsátott államkötvények sajátos helyzete miatt bekövetkezett zavarokat orvosolja, és megőrizze a monetáris politika egységes jellegét.

Az ECB ugyanis úgy találta, hogy akkoriban az euróövezethez tartozó különböző államok államkötvényeinek kamatlábai erősen ingadoztak, és rendkívül különbözők voltak - részben az államkötvények túlzott mértékű kockázati kamatfelára miatt. Ráadásul már a program bejelentése is elég volt a várt hatás eléréséhez, vagyis a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának, illetve e politika egységes jellegének helyreállításához. A programot pedig több mint két évvel a bejelentése után sem hajtották végre.

A németek kitartóan ellenezték

A német szövetségi alkotmánybírósághoz (Bundesverfassungsgericht) több alkotmányjogi panaszt és egy keresetet nyújtottak be, amelyek kifogásolták egyrészt a német jegybank közreműködését az OMT‑programban,  másrészt a szövetségi kormány és a Bundestag miért nem lépett fel a programmal szemben. Fő érvük azt volt,  hogy az OMT‑program egyrészt nem tartozik az ECB hatáskörébe és sérti az euróövezethez tartozó tagállamok monetáris finanszírozásának tilalmát, másrészt pedig sérti a német alkotmányban szentesített demokrácia elvét, ezáltal pedig sérti a német alkotmányos identitást.

A Bundesverfassungsgericht azt kérdezte az EB-től, hogy az uniós szerződések felhatalmazzák‑e a KBER‑t egy olyan program elfogadására, mint az OMT‑program, továbbá a program összeegyeztethető‑e a tagállamok monetáris finanszírozásának tilalmával.

Minden OK a programmal

Az Európai Bíróság a ma kihirdetett ítéletében úgy találta, hogy az uniós szerződések felhatalmazzák a KBER‑t az OMT-program elfogadására. A fő indok az, hogy a program a monetáris politika része. Az OMT‑ben előrevetített műveleteket, vagyis az államkötvények másodlagos piacokon történő felvásárlásánál pedig a bíróság megjegyezte: az uniós szerződésekben meghatározott monetáris politikai eszközök egyikének alkalmazásáról van szó, amely lehetővé teszi az ECB és a nemzeti központi bankok számára, hogy a pénzügyi piacokon beavatkozzanak euróban jegyzett, forgalomképes eszközök végleges vásárlásával és eladásával.

Az EB szerint az OMT‑program nem sérti az arányosság elvét sem. Az uniós szerződések ugyan megtiltják, hogy a KBER bármiféle pénzügyi támogatást nyújtson valamely tagállamnak, nem zárják ki azonban általános jelleggel annak lehetőségét, hogy a KBER az e tagállam által korábban kibocsátott értékpapírokat felvásárolja e tagállam hitelezőitől. A másodlagos kötvénypiaci vásárlás pedig nem járhat olyan hatással, mintha az államkötvényeket közvetlenül a tagállami közjogi intézményektől vagy szervezetektől szerezték volna meg. (Kivéve, ha a az elsődleges piaci szereplők bizonyosak lehetnek abban, hogy a KBER bizonyos határidőn belül felvásárolja a kötvényeket, itt azonban erről nem volt szó - tette hozzá a bíróság.)

Összességében tehát az OMT‑program nem csökkenti a a rendezett költségvetési politikára való ösztönzést, azaz nem játssza ki a tagállamok monetáris finanszírozása tilalmát - fogalmazott a bíróság..