Az euróövezeti bankok a közelmúltig 2,1 billió (ezermilliárd) euró értékű készpénzen ültek az EKB célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteinek köszönhetően (TLTRO), de most tömegével fizetik azt vissza, miután a központi bank megemelte a hitelfelvételi költségeket és így az már nem kifizetődő nekik. A konstrukciót annak idején a hitelezés ösztönzése és a gazdasági tevékenység élénkítése céljából indítottak el, amikor az euróövezetet defláció fenyegette - írja összefoglalójában a Reuters. A zóna hitelintézetei további 447,5 milliárd eurót előretörlesztenek az EKB közlése szerint, ezzel a teljes hitelállomány néhány hét alatt közel 800 milliárd euróval csökken.

A bankok az elmúlt hónapokban 296 milliárd eurót fizettek vissza a TLTRO forrásokból, míg további 52 milliárd euró decemberben, így a teljes kinnlévőség 796 milliárd euróval emelkedik. A kinnlevő TLTRO források nagysága a törlesztés után is 1,32 billió euró lesz lesz, ezek nagy része júniusban jár le.

Hűtenék az inflációt

A végtörlesztés várhatóan megnöveli a banki finanszírozási költségeket és mérsékli a keresletet, mindezt abban a reményben, hogy ez mérsékli az októberben rekordmagasságba, 10,6-ra emelkedett inflációt. Az EKB mérlegfőösszege jelenleg 8,5 billió euró, történelmi mércével mérve még mindig kivételesen nagy, várhatóan a héten ismertetik ennek további csökkentésére vonatkozó terveit.

A következő lépésben várhatóan egyszerűen hagyják lejárni a birtokukban lévő 5 billió eurós adósság egy részét, de ez a folyamat valószínűleg fokozatos lesz, s kezdetben a csökkenés várhatóan minimális lesz, legalábbis kezdetben.

A bankoknak jelentős mennyiségű jegybanki hitelt kell visszafizetniük 2024-ig. Számos bank támaszkodhat majd a meglévő likviditási pufferekre – beleértve a jegybanki betéteket is - a jegybanki hitelek visszafizetéséhez. Egyes bankoknak azonban extra hiteleket kell kibocsátaniuk vagy betétállományukat kell növelniük ehhez. Az azonban még korántsem tiszta, hogy végső soron mennyire lesz majd költséges lecserélniük az EKB által biztosított rendkívül olcsó forrásokat – idézi az EBA jelentését a 2022 júniusáig tartó 12 hónapban fenyegető kockázatokról a hírügynökség. Egyes bankoknak már az is nehézséget okozhat, hogy elérjék azokat a minimális követelményeket, amelyek pótlólagos forrásbevonást lehetővé tennének számukra.

Nem lesz zökkenőmentes az átállás

Ráadásul további gond, hogy 2022 első félévében jelentősen megnőtt a nem teljesítő vagy problémássá vált hitelek felől tőkebeáramlás, ez egyenes következménye volt a gazdaság gyengülésének, s annak, hogy az európai a fogyasztókat  egyre inkább sújtják a drasztikusan emelkedő megélhetési költségek, s ez arra késztette a bankokat, hogy növeljék  céltartalékaikat. Ugyanakkor kedvező jel, hogy a bankok tőkeellátottsága továbbra is jóval meghaladja a szabályozói követelményeket.

Gond azonban, hogy a banki jövedelmezőség egyik kulcsfontosságú mutatója, az átlagos tőkearányos megtérülés a becsült tőkeköltség alatt marad. A legjobb helyzetben ebből a szempontból a görögországi, romániai és a szlovén bankok voltak, míg a legnehezebb körülményekkel a magyar és az ír bankok szembesültek. Az EBA szerint középtávon a piaci szereplők nem számítanak jelentős nyereségesség-javulásra.