Amíg a francia államfő Emmanuel Macron Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, addig a német kancellár megteszi első hivatalos látogatását Washingtonban, ahol a fő téma továbbra is a november óta újraélesített ukrán krízis lesz. Macron elsősorban a fegyverkezés befagyasztására játszik, Scholz pedig végre tisztázhatja, hogy végül is meddig hajlandó elmenni Németország, ha Ukrajna függetlenségéről van szó.

A német kancellárt egymás után érik a kritikák az elmúlt pár hónapban, hiszen míg más országok határozott retorikával, fegyveradományokkal, és katonai mozgással igyekeznek visszatartani a 130 ezer főre duzzadt orosz katonai csapatösszevonást, és egy esetleges inváziót, addig a németek jóval kimértebben állnak a helyzethez. Rakéták helyett rohamsisakokat küldenek, és leginkább azt ismételgetik, hogy továbbra is minden lehetőség az asztalon van.

Kapcsolódó

Ugyan az ez idő alatt Kijevben tárgyaló német külügyminiszter, Annalena Baerbock többször kijelentette, hogy készek az Oroszországból közvetlen hazájukba futó Északi Áramlat 2. földgázvezeték beüzemelésének határozatlan idejű elnapolására, Scholz ez idáig nem szánta el magát konkrét kijelentésekre az ügyben. A német szociáldemokraták szemében az ilyen típusú vörösvonalak meghúzása könnyen a diplomácia végét jelenthetnék, Scholz pedig feltehetően a Nyugat és Kelet közti mediátor szerepében akar részt venni az ukrán konfliktus lecsillapításában.

Az USA-nak komoly elvárásai vannak Németországgal szemben, de Constanze Stelzenmüller, a Brookings Institute transzatlanti kapcsolatok szakértője szerint, néha nehezen értik meg, hogy a német kancellárnak kevesebb relatív befolyása van, mint az elnöki rendszert élvező amerikai vagy francia államfőknek. Az Associated Pressnek adott interjújában azt is hangsúlyozta, hogy a szankciókat elsősorban az EU országai fogják megérezni, és azon belül sem egyenlően oszlik majd meg a teher, amit egyes populista vezetők könnyen kihasználhatnak.

Scholz mindenesetre azt nyilatkozta indulása előtt, hogy a fegyverek szállítása továbbra is ki van zárva, de a balti államokba például hajlandó megnövelni országuk katonai jelenlétét a NATO-n keresztül. Ami a németek számára igazán kellemetlen lehet, az a múlthét pénteki hír, miszerint volt kancellárjuk, Putyin jóbarátja Gerhard Schröder, a Északi Áramlat 1.-2. vezetékek menedzselése után, most az orosz Gazprom vállalat igazgatóságába is bekerül majd. Ez a kinevezés lehet az utolsó csepp a pohárban, ami végül kimondathatja Scholzzal: az Északi Áramlat 2. zárva marad.