A görög és a nemzetközi sajtó a hét vége óta azt találgatja, hogy együtt marad-e az athéni kormánykoalíció, amely július 5-ei referendumon a megszorítások elutasítására biztatta a szavazókat, ám szerdán egy olyan csomagot kellene elfogadtatnia a parlamentben, amely sokkal keményebb a tíz napja elutasított pakknál. Panagiotisz Lafazanisz energiaügyi miniszter, a nagyobbik kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza keményvonalas szárnyának egyik vezetője újra letette a voksát a nem mellett.

Közleményben tudatta véleményét, miszerint az eurótagállamok csúcsértekezletén készült reformcsomag elfogadhatatlan - idézte a dokumentumot a Guardian. Ez a megállapodás fittyet hány a népszavazáson 61 százalékos fölénnyel támogatott döntésre, amely szerint a görögök nem akarnak több megszorítást. Úgynevezett partnereink hagyták, hogy a német elit úgy viselkedjen Görögországgal szemben, mintha az gyarmat lenne.

Ezért ezek a partner államok nem többek brutális zsarolóknál és pénzügyi gyilkosoknál. Lafazanisz végül azt követelte főnökétől, Alekszisz Ciprasz miniszterelnöktől, hogy vonja vissza az eurózónacsúcs határozatához adott hozzájárulását. A Bloomberg TV tudósítója ennek nyomán nem meglepő módon arról számolt be, hogy kevés ember fogadna Athénban arra, hogy a Ciprasz-kormány még hosszú ideig húzhatja.

Azért sem!

Bizonyára ő sem számított arra, hogy nem sokkal később mivel áll elő Nikosz Filisz, a Sziriza parlamenti frakciójának szóvivője. Mi is történt a hét végén Brüsszelben? - indította fejtegetését. Az elé a választás elé állították Görögországot, hogy vagy elfogadja a megállapodást, vagy a görög betétek elvesznek és bankok csődbe mennek.

A kormányt nyomás alá helyezték bizonyos gazdasági és politikai erők, amelyek nem tudják megbocsátani a görög embereknek, hogy mást választottak (a népszavazáson), mint amit ők ajánlottak nekik. A szóvivő úgy véli, hogy a párt képviselői nem segíthetik elő, hogy ezek a körök megvalósíthassák a terveiket, azaz félreállítsák a kormányt. Ezért támogatniuk kell Cipraszt (aki éppen arra készül, hogy elfogadtassa a brüsszeli megállapodást a parlamentben).

Nem folytatjuk a puccsot!

Még egyszerűbben fogalmazott Panosz Kammenosz hadügyminiszter, a koalíciós partner, a nacionalista Független Görögök párt elnöke. Egész Európa tisztán látja, hogy a hét végén a kontinens szívében puccsot követtek el - mondta arra utalva, hogy a sok szakértő úgy értéli a megállapodás részleteit, hogy azok olyan részletesen szabják meg a görög gazdaságpolitikát, ami már egyenértékű az ország szuverenitásának elvételével.

A miniszterelnököt megzsarolták - folytatta a koalíciós partner első embere -, így kénytelen volt aláírni a korábbiaknál is súlyosabb megszorításokat tartalmazó megállapodást. És ez a puccs folytatódik itt, Görögországban, ahol az emberek egy része a kormány bukását akarja. Ezt nem fogják hagyni - tette hozzá -, azaz támogatni fogják a kormányt, (amely, ugye, a puccs tárgyát képező megállapodást készül elfogadtatni).

Kissé elködösítve mondandóját még annyit hozzátett ehhez, hogy a pénteki megszorításokat támogatják, továbbá feltételül szabta, hogy fennmarad az elmúlt fél évben kormányzó kétpárti koalíció. Ez a Guardian athéni tudósítójának értesülései szerint kétséges, mert a Szirizából egy nagyobb rész kiszakadhat, amit sajtóértesülések szerint Ciprasz baloldali mérsékelt pártok, a To Potami és a Paszok képviselőivel pótolna.

Bevételek és kiadások

A Financial Times elkészítette a harmadik görög segélycsomag szaldóját. A hitel a második pakk két donorától, az IMF-től és az európai biztonsági alaptól (ESM) érkezne. Az előbbi 16,4 milliárd eurót, az utóbbi 65,5 milliárdot tolna be a csomagba. Az eurótagállamok minden bizonnyal az ESM-hez adott hozzájárulásuk arányában részesülnének a rájuk eső kiadásból.

ESM-arányok* (százalék)
Németország27,0
Franciaország20,2
Olaszország17,8
Spanyolország11,8
Hollandia5,7
A többi eurótagállam17,5
*az eurótagállamok részesedése az ESM tőkéjéből
Forrás: Financial Times

A kiadások legnagyobb tétele a bankok feltőkésítése, de sok megy kamatokra és adósságtörlesztésre is.

Kiadások* (milliárd euró)
Adósságtörlesztés
Az eurózónas hitelezőknek14,3
A Nemzetközi Valutaalapnak9,9
Magánhitelezőknek5,5
Kamattörlesztésre17,2
Bankok feltőkésítésére25,0
További banki költségek7,7
Egyéb kötelezettségek7,0
Teljes finanszírozási szükséglet (2018-ig)85,5
*a lehetséges hároméves harmadik görög segélyprogram kiadásai
Forrás: Financial Times