A lap szerint akiktől a 300 fős csoportos létszámleépítés keretében vált meg a társaság, már nem a kollektív szerződés szerinti végkielégítést kapták, hanem ennek esetenként a töredékét kitevő, a munkatörvénykönyv szabályai szerinti járandóságot. A kollektív szerződést ugyan nem mondták fel, ám 2012 óta az új munkatörvénykönyv speciális szabályokat állapít meg a többségi állami tulajdonban lévő társaságokra: az új szabály szerint a végkielégítések megállapításánál nem lehet a törvénytől eltérni a köztulajdonban lévő társaságoknál.

Volt, aki közel egyévnyi végkielégítéstől esett el így, mert több mint két évtizede dolgozott a banknál. A kevesebb végkielégítés kifizetésével sokat tudott spórolni az MKB, az összes költségcsökkentési intézkedés pedig elegendő lehet ahhoz, hogy a korábbi évek tetemes veszteségeit kompenzálja.

Az MKB volt alkalmazottjai most azért perelnek, mert ők nem egy állami, hanem magáncéggel kötötték meg munkaszerződésüket, annak tudatában, hogy esetleges elbocsátásuk esetén magasabb végkielégítést kapnak a törvényben előírtnál - olvasható a Világgazdaságban.