A tipikus magyar vállalati csaló 35-40 éves, jellemzően autoriter vezető és a világátlagnál lényegesen magasabb céges beosztásban dolgozik - derül ki a KPMG globális elemzéséből, amelynek keretében 596 vállalati csalás történetét dolgozták fel. A nyolc magyar eset vizsgálatából az rajzolódik ki, hogy a szereplők gyakran maguk is felelősek lettek volna az ellenőrzési rendszerek működtetéséért - ami a független ellenőrzések bevezetését indokolja.

Erős a felsőbbrendűségi érzés

Amíg globálisan a csalások 20 százalékában volt érintett az igazgatósági szint vagy a vezérigazgató, Magyarországon a vizsgált esetek 63 százalékában - mondta Cserháti Gábor, a KPMG igazgatója. A magyar csaló másik jellegzetessége az autokratikus vezetési stílus és a felsőbbrendűségi érzés. Az ennek mérésére szolgáló ötfokozatú skálán a magyar csalók 88 százaléka ért el 4-5-ös eredményt, a világátlag viszont csak 36 százalék.

A magyar esetekben a csalók kivétel nélkül 35 és 45 év közöttiek voltak. A világban ennél némiképp idősebbek az elkövetők, 70 százalékuk volt csak 36-55 éves. Miközben a csalók világszerte jellemzően nem vonják be családtagjaikat az illegális tevékenységbe, a magyarok igen. A globálisan vizsgált eseteknek mindössze 12 százalékában volt érintett családtag, ehhez képest a Magyarországon vizsgált esetek 63 százalékában volt érintve legalább egy családtag.

A pénzszerzés és a csalás lehetősége is motivál

Az elkövetők motivációi között globálisan és Magyarországon is vezet a pénzszerzés, de nálunk nagyobb azoknak az aránya, akiket a lehetőség, illetve a leleplezés alacsony kockázata motivál. Ennek oka, hogy maguk az elkövetők sokszor olyan pozícióban vannak, hogy felül tudják írni vagy el tudják kerülni a cég által kidolgozott ellenőrzési mechanizmusokat, esetleg képesek befolyásolni az ellenőrzések kimenetelét. A vizsgált csalások ötödénél a menedzsment által kezdeményezett vizsgálatok eredményeként lepleződnek le. Magyarországon az arány ennél alacsonyabb - mondta Cserháti.

A magyar esetek háromnegyedét multinacionális vállatoknál követik el olyan vezető beosztású személyek, akik szabad kezet kaptak a magyarországi leánycég vezetésében. Az esetek leleplezésében nagy szerep hárulhat az önkéntes bejelentőkre és a független vizsgálatot végző szervezetekre, hiszen a céges belső mechanizmusok ilyenkor nem hatékonyak.