A K&H pályakezdők jóléti indexének felmérései szerint nem nőtt a fiatalok önállósodási kedve a jelentősen lecsökkent, már 5 százalékalatti thm mellett elérhető lakáshitelek ellenére sem. A 19-29 éves városi fiatalok 62 százaléka még a szüleivel él. A családdal együtt élő fiatalok ötödének fontos csak, hogy önálló háztartásba költözzenek, negyedük nem tervez még önálló háztartást. A költözés legvalószínűbb forgatókönyve az albérlet, jelenleg a fiatalok 18 százaléka él valamilyen önálló bérleményben.

A nők inkább költöznek

Az önállósodás - a szülőktől való elköltözés - a fiatal nőkre jobban jellemző, az albérletben élők kétharmada ugyanis nő. Az egyetem befejezése is jelentős változást hoz az önálló lakásba költözésben, 25 év alatt a fiataloknak csak 13 százaléka lakik albérletben, 26 év felett ez az arány a duplájára nő. Ugyanez az arány igaz Budapest és a vidéki városok esetén is, a fővárosban élő fiatalok 27 százaléka említi az albérletet, míg vidéken ez csak 13 százalék - derül ki az elemzésből.

A bérelt lakást jellemzően - a válaszadók több mint fele - ketten veszik ki, a bérleményben egyedül mindössze 8 százalékuk él.

A jelenleg albérletben lakó fiatalok közül a lakásvásárlást tervezők több mint fele mondta azt, hogy ezt főleg hitelből tervezi. Az ő vélekedésük reálisabb piacismeretet feltételez, mint azoké, akik sosem laktak albérletben. Utóbbiak körében a lakásvásárlást tervezőknek mindössze negyede gondolja úgy, hogy hitelre szüksége lesz saját lakás vásárlásához" - véli Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

Amikor albérletről beszélnek, a fiatalok közel 90 százalékánál ez azt jelenti, hogy egy lakást bérelnek, és a lakás tulajdonosa nem lakik velük együtt. Az átlagos bérleti díj 29 ezer forint egy főre számolva, rezsivel együtt ez az összeg 53 ezer forint. Ha már elköltöztek a szülőktől, akkor a fiatalok többsége - 72 százalék - teljes mértékben maga fizeti a lakásbérlés minden költségét.