A nemzetközi helyzet fokozódása is közrejátszhatott a Sólyom Hungarian Airways Kft. október eleji beborulásában. Míg korábban az irániaknak eminens érdekük volt az őket sújtó amerikai embargó kikerülése egy közép-európia légitársaság segítségével, a Washingtonnal felmelegített kapcsolatok miatt immár elérhető közelségbe kerülhet a tilalom feloldása. A magyar magántulajdonban levő légitársaság ugyan rendre ománi és abu-dzabi befektetőkre hivatkozott, ám valójában iráni tőke és egy iráni légitársaság állhatott az ambiciózus tervek mögött. (Az egyéb, politikán kívüli okokkal foglalkozó korábbi írásunk itt olvasható.)
Amint arról korábban beszámoltunk, a teheráni központú Mahan Air vezetői budapesti tárgyalásaik során a Sólyom Airways vezetőivel is egyeztettek a kapcsolatok szorosabbra fűzéséről. (A Napi.hu kérdésére Vágó József ugyanakkor cáfolta a teheráni járat indulását.) A második legnagyobb iráni légitársaság a Budapest Airport vezetésével is tárgyalt a bővülésről, hiszen a kiváló távol-keleti hálózattal rendelkező cégnek csak egyetlen európia összeköttetése van, így utasait nem tudja az európai nagyvárosokba - sem - szállítani. Az iráni kapcsolat a Sólyomnak jól jött volna anyagilag és hálózatépítés szempontjából is. A Mahan utasait a magyar cég tudta volna továbbszállítani többek közt Frankfurtba, Londonba és Párizsba - éppen azokba a célpontokba, amelyeket Vágó József, a cég vezérigazgatója bejelentett.
Úgy tűnik, mindez idén szeptember közepén hiúsulhatott meg. A Sólyom indulását augusztus végére, majd október elejére ígérték, amikor az enyhülés beütött. Az iráni választásokon győztes Hasszan Rohani elnök ugyanis legfontosabb feladatai közé sorolta az amerikai-iráni kapcsolatok rendezését. Ennek első lépése az ENSZ közgyűlésén történt "történelmi" kapcsolatfelvétel volt szeptember végén, amelyet Obama és Rohani 15 perces telefonbeszélgetése követett. Ezzel, ha nem is azonnali, de belátható közelségbe került az Irán ellen meghirdetett szigorú amerikai embargó feloldása - s így válhatott feleslegessé a közvetítő Sólyom is.
A jelenleg életben levő embargó értelmében nem csak kész repülőgépeket nem szállíthatnak amerikai cégek Iránba, de olyan utaszállító gépeket sem lehet oda eladni, amelyekben amerikai eredetű részegységek vannak. Ennek ellenére számos nyugat-európai cég - így például a német Lufthansa vagy az Airbus - kerülő úton értékesített új, vagy már "levetett" légijárműveket az állami Iran Airnek és a Mahannak is.
Az elmúlt hetekben ugyanakkor a Sólyommal hírbe hozták az Oman Airt is. Sajtóhírek szerint azonban nagyon úgy tűnik, hogy az omániak is letettek a Sólyomról. Ennek egyik jele, hogy az Oman Air hasonló flotta kiépítésére készül, mint amilyet a Sólyom jelentett be idén nyáron. Az arab cég ugyanis éppen úgy ötven gépesre akarja fejleszteni flottáját, mint a Sólyom - ráadásul gyorsabban, mint ahogy azt korábban tervezte: már 2017-re ötven géppel repülnének, 2022-ig pedig még tovább bővítenék a flottát. (Jelenleg tizenhét Boeing 737-800-assal, hét A330-as széles törzsűvel, hat ATR-42-essel és négy Embraer E-175-össel rendelkeznek, három Airbus 330-ast, tizenegy Boeing 737-est és hat Boeing 787-est pedig már megrendeltek.) Az Öböl-menti emírségek között éles presztízsharc és piaci küzdelem folyik, hiszen a dubaji Emirates, az abu-dzabi Ethiad és a katari Quatar mellett a kuwaiti és az ománi légitársaság is jelentős fejlesztéseket és felvásárlásokat hajt végre - ez utóbbiakat Kelet-Európában is. Az öböl menti cégek expanzióját jól érzékelteti, hogy az Emirates, az Ethiad és a Quatar az elmúlt három évben 55 új célállomással bővítette hálózatát.