A bank idei öngondoskodási felmérésének bemutatóján Kovács Antal elmondta: javuló helyzetet mutat, hogy az OTP öngondoskodási indexe a maximális 100-ból 37 pontot ért el az idén, ami az eddigi legmagasabb érték. Ugyanakkor sok még a tennivaló a lakossági pénzügyi kultúra fejlesztése terén, a köztudatba, a mindennapi cselekedetek közé kellene emelni a takarékosságot, öngondoskodást.

Az országos, reprezentatív felmérést 1500, 18-70 éves magyar számlatulajdonos személyes megkérdezésével készítették idén ősszel. Az index összesen 80 elemből áll, felméri az öngondoskodás érdekében tett tényleges lépéseket, a jövőbeli terveket és a témával kapcsolatos tudatosságot is.

Az embereket egyre jobban foglalkoztatja az öngondoskodás, 85 százalékuk gondolkozik róla pozitívan, és rendkívül kedvező, hogy az elutasítók aránya 10 százalék alatt van, szemben a korábbi 17 százalékkal. A felmérés szerint "rettenetesen alacsony a pénzügyi kultúra" - mondta, ezt mutatja például, hogy a válaszadók átlagosan hat százalékra becsülték az inflációt és a betéti kamatot is, miközben az infláció gyakorlatilag két éve nulla körül mozog. Aggasztó jel az is szerinte, hogy az emberek háromnegyede odaadná a pénzét 9 százalékos, 40 százalékuk pedig 19 százalékos kamatígéretre, miközben a hozamok 1-2 százalék között mozognak.

A kutatásban megkérdezettek 73 százaléka - az egész lakosságra vetítve mintegy 3,1 millió ember - rendelkezik valamilyen pénzügyi megtakarítási formával, ami 3 százalékpontos növekedés tavalyhoz képest. A konkrét banki, pénzpiaci megtakarításokkal rendelkezők száma viszont 11 százalékponttal, 52 százalékra esett 2011-hez képest. A legnépszerűbb megtakarítási formák az életbiztosítás és a lekötött bankbetétek, a célok közül a váratlan helyzetre való felkészülés ugrott az élre.

Ez Kovács szerint azt mutatja, hogy a bizonytalan, volatilis gazdasági környezetben felerősödött az emberek biztonságra való törekvése. A biztató jelek közé sorolta, hogy az egy évvel korábbihoz képest a nyugdíjas korra félretevők aránya 5 százalékponttal, 22 százalékra nőtt. Ugyanakkor megdöbbentőnek nevezte, hogy az emberek csaknem fele nem foglalkozik azzal, hogyan fog megélni nyugdíjas éveiben.

A válaszadók utolsó munkában töltött évük átlagjövedelmének 83 százalékát tartanák megfelelő, 75 százalékát pedig még elfogadható nyugdíjnak a korábbi életszínvonaluk megtartásához, de csupán az utolsó munkában töltött év átlagjövedelmének 64 százalékára számítanak. A hosszú távú szakértői becslés ezzel szemben az átlagjövedelem 30-40 százalékára várja a majdani nyugdíj értékét. A válaszadók 69 százaléka várja az államtól, hogy megoldja az időskori ellátását, ami az eddigi legmagasabb érték.