Az Alkotmánybíróság azzal utasította el egyhangúlag az ellenzéki képviselők panaszát, hogy az egészséghez való jog nem tartozik az emberi méltósághoz való jog védelmi körébe, az állam szabadon alakíthatja az egészségbiztosítási rendszert, a rászorulók pedig most is mentesülhetnek a fizetés alól - derült ki a testület ítéletéből. A panasszal több mint egy éve fordultak az Ab-hez.
Az ügy alapja, hogy a kormány kezdeményezésére a parlament 2019 végén úgy döntött, hogy 2020 őszétől aki elmaradt társadalombiztosítási járulékának befizetésével, annak fizetnie kell az orvosi ellátásért, és gyógyszerét nem támogatja a társadalombiztosítás. Az eredeti javaslat még három hónapra vonatkozott, de később hat hónapnyi hiányra módosították a kötelező befizetést.
Kapcsolódó
Ilyen helyzetbe kerülhet például az a fiatal, akit nem vettek fel az egyetemre és még nem dolgozik, aki háztartásbeli vagy aki úgy dolgozik, hogy nem jelentette be a munkaadója - írja a hvg.hu az életről. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal annyi könnyítést eszközölt, hogy „ha valaki nem tudja befizetni a havi 8000 forintot, az egészségügyi szolgáltatásra szociális rászorultság alapján is jogosult lehet”, valamint engedélyezték a részletfizetést és a fizetési halasztást is.
Az ellenzék szerint sokaknak jelentett ez indokolatlanul nagy nehézséget, ezért arra hivatkozva, hogy a változtatásnak nem volt jogszerű indoka, hogy kiszűrjék a járulékot nemfizetőket, ezért vitték az AB elé az ügyet.
"Senki nem kötelezhető a méltó emberi élethez szükséges és alkotmányosan védett megélhetési minimumot veszélyeztető, a képességeit és lehetőségeit meghaladó térítési díj megfizetésére. A támadott rendelkezések nincsenek tekintettel az eltérő vagyoni helyzetre, ami a diszkrimináció tilalmába ütközik" - idézi érvelésüket a portál-
Az Alkotmánybíróság szerint az állam nem avatkozhat ugyan be indokolatlanul és jogalap nélkül az élethez, méltósághoz való jog védelmi körébe, de az egészséghez való jog „nem tartozik ebbe a körbe”, az állam által nyújtott meghatározott egészségügyi ellátásra vonatkozó törvényi szabályozások jogszerűek. A fenntartható egészségügyi és egészségbiztosítási rendszer kialakításában „a jogalkotónak akkora mozgástere van, hogy abból általában semmilyen igény nem vezethető le konkrét egészségügyi szolgáltatásokra”.
Az Alkotmánybíróság azt érvet is lesöpörte, hogy a korábbi járulékfizetés révén „az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultság az Alaptörvény értelmében vett tulajdonvédelem védelmi körébe tartozna”. Nem is tartják szegényellenesnek, vagyoni alapon diszkriminatívnak a jogszabályt, mert az nem tesz különbséget a pénzügyi helyzet alapján az emberek között, mindenkire egyformán érvényes.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Túl sokan vannak? Kizárhatnak 13 bíborost a konklávéból, ezen múlhat a választás

Nagy baj van, nyugtatót hívtak vissza a patikákból

Újabb szigor jön az egészségügyben

Olyan felvételek jöttek a 67-es útról, amilyeneket még sosem látott - döbbenetes erővel csap oda a természet!

India válaszol a terrortámadásra, a pakisztániaknak el kell hagyniuk az országot

Orbán Viktort Tiborczról kérdezték, nincs mit félreérteni a válaszon
Amerikai és más ellenséges zsoldosok is az oroszok oldalán harcolnak, kiszivárgott a lista, amire mindenki várt

Nem fogja elhinni, hogy kiknek adta Ferenc pápa az utolsó vagyonát

Ijesztő dolgot találtak a Covid-oltásokban, a szomszédban már nem kérnek belőle
