A gyermekes fiatalok vannak a legrosszabb helyzetben, ugyanis 71 százalékuk nem tudta időben kifizetni számláit az elmúlt 12 hónap alatt. A pénzügyi szolgáltató 2015 harmadik negyedévében Európa 21 országában 22 ezer fogyasztót kérdezett meg.

A teljes magyar lakosság 63 százalékával fordult elő az elmúlt 12 hónapban, hogy egy vagy több számláját nem tudta időben kifizetni, ami hasonló az Y generáció (64 százalék) számlafizetési moráljához. Ha valaki csúszik a számlafizetéssel, akkor többnyire nem csak egy számlával marad el, hanem jellemzően 3-4 számlával is. Jó hír azonban, hogy a megkérdezettek csupán 2 százaléka nem tudta, hogy megcsúszott a fizetéssel.

A gyermekes és gyermektelen fiatalok fizetési szokásai között lényeges a különbség. Míg a gyermektelenek 59 százaléka nem rendezte számláit időben az elmúlt 12 hónapban, addig a gyerekeseknél ez az arány 71 százalék. A több számlával késés a gyermekesek esetén szintén jóval nagyobb mértékű.

Az Y generáció fizetési szokásai iskolai végzettség alapján is élesen elkülönülnek. Míg a felsőfokú végzettségűek 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem fordult elő vele késve fizetés, addig a felsőfokúnál alacsonyabb végzettségűek csupán 26 százaléka nyilatkozott hasonlóan. A megtakarításoknál is nagy a különbség: a felsőfokú végzettségű fiatalok 59 százaléka tesz félre havonta, míg az ennél alacsonyabb végzettségűeknek "csupán" 41 százaléka tud megtakarítani.

A megtakarításoknál az Y generáció tudatosabb az átlagnál - emelte ki Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója. A 20-35 évesek utazásra, lakásvásárlásra, illetve fogyasztási cikkekre az átlagnál nagyobb mértékben tesznek félre, a nyugdíjra pedig kevésbé gondolnak még.

A pénzügyi helyzettel való elégedetlenséget mutatja, hogy magas azok aránya, akik a külföldre költözést fontolgatják. A megkérdezett fiatalok 44 százalékának már megfordult a fejében, hogy más országban próbáljon szerencsét. A teljes magyar lakosságban ez az arány 35 százalék.

Meglepő módon a gyermekes és a gyermektelen fiatalok hasonló arányban hagynák el az országot (41 és 45 százalék). A végzettség alapján már nagyobb a különbség, a felsőfokú végzettségűek 30 százaléka, míg az ennél alacsonyabban képzettek 48 százalékának jutott már eszébe, hogy külföldre költözzön.