Varga Mihály hangsúlyozta: a magyar gazdaság előtt kitárultak a lehetőségek, és - a négy évvel ezelőtti állapottal ellentétben - a gazdaságpolitikának nem a válságkezelés, vagy az azonnali csődhelyzet elhárítása az alapvető célja.
Kiemelte az újraiparosítási politika kidolgozását és végrehajtását annak érdekében, hogy Magyarország legyen a régió egyik legversenyképesebb országa, és növekedési központtá váljon.

Varga Mihály elmondta: a vállalkozásokat tevékenységük bővítésére és egyre gyorsuló innovációra ösztönzik majd, miközben törekednek az európai uniós források hatékony felhasználására, és továbbra is fegyelmezett költségvetési- és pénzügypolitikát folytatnak.

Hozzátette, hogy a következő években is 3 százalék alatti hiányt terveznek, emellett az államháztartási kiadásokat és bevételeket is úgy határozzák meg, hogy azok minél inkább támogassák a gazdaság növekedését és a foglalkoztatás bővülését. Az államadósságról szólva elmondta, hogy miután sikerült megállítani az adósság növekedését, a jövőben az adósság és a devizaadósság arányának csökkentése a cél.

Varga Mihály az adórendszerrel kapcsolatban jelezte azt is, hogy az utóbbi 4 évben végrehajtott adóváltozások fennmaradnak, sőt "költségvetési mozgástér figyelembe vételével az adók kedvező irányba módosulhatnak", amellett továbbra is cél a munkát terhelő adók csökkentése, a gyermeknevelés kiemelt támogatása. Hozzáfűzte, hogy a Munkahelyvédelmi akciótervet folytatni kívánják, és a fogyasztási típusú adók szinten tartásával is számolnak.