A japán földrengés utáni összehangolt jenintervenciót követően újra központi téma lett a szigetországban, hogy a túl erős jent gyengíteni kellene. A japán kormány tisztviselői egyre nagyobb aggodalommal figyelik a jen erősödését. Noda Josihiko pénzügyminiszter a héten ugyan csak annyit mondott, hogy közelről figyelik a piaci folyamatokat, azaz tartózkodott attól, hogy erősebb figyelmeztetést adjon, ám Joszano Kaoru gazdasági miniszter, aki általában amellett érvel, hogy a jen árfolyamának alakítását rá kell hagyni a piaci erőkre, az erős jenre panaszkodott. Mint mondta, az exportfüggő vállalatok üzleti tervének teljesítését alááshatja a túlzottan erős valuta.

A kereskedelmi miniszter, Kaieda Banri ennél is messzebbre ment: arra szólította fel a pénzügyminisztériumot és a jegybankot, hogy "hozzanak megfelelő döntéseket a devizapiaci beavatkozással kapcsolatban", vagyis avatkozzanak be a jen gyengítése érdekében. A legnagyobb japán üzleti lobbi hétfőn nem kevesebbet indítványozott, mint hogy a világ legfejlettebb hét gazdaságát tömörítő G7 országai tegyenek összehangolt lépéseket a jen gyengítése érdekében, ami utoljára a márciusi földrengés után történt meg, amikor a jövedelmüket hazautaló vállalatok jenkereslete az egekbe tornászta fel a japán deviza árfolyamát.

A piaci szakértők szerint azonban még korainak látszik az intervenció, mivel a piac úgy látja, hogy a jen erősödését külső tényezők okozzák: az amerikai fizetésképtelenségtől és az európai adósságváltástól tartó befektetők viszik a pénzüket a viszonylag biztonságosnak tartott devizákba, például jenbe vagy svájci frankba. A Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint akkor avatkozhat be a devizapiacokon a japán kormány és a jegybank, ha a dollár tovább erősödik a 76 jen/dolláros szint felé.

A trendfordulóra még várni kell

Az intervenciók, még ha összehangoltak is, egy erős trendet nem tudnak megfordítani − mondta Gerőcs Tamás, az Equilor elemzője a Napi Gazdaságnak. Talán éppen ez magyarázhatja, hogy igazából a frank esetében nem volt eddig ilyen összehangolt gyengítő intervenció. Az uniónak ráadásul nem is igazán érdeke, hogy saját devizáját gyengítse a frankkal szemben − véli Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank devizakereskedője.

Egy ilyen akció amúgy is csak ideig-óráig segíthet, ráadásul elég drága − teszi hozzá Gerőcs. Fontos azonban azt is látni, hogy az intervenciókat általában nem reklámozzák, így könnyen lehetnek ilyen ügyletek szép csendben. Ennél sokkal átláthatóbbak a jegybankok közötti kooperációk, amelyek szintén tudnak természetes keresletet teremteni egy-egy deviza iránt, ilyen van érvényben jelenleg is a dollár esetében az amerikai jegybank és sok ország között. A legfontosabb azonban az, hogy egyelőre nem is igazán látszik a svájci jegybank esetében annak igénye, hogy gyengítsék az árfolyamot. A jelenlegi erős árfolyam ugyanis még nem nagyon fáj az ország gazdaságának − véli Ruzsonyi és Gerőcs egyaránt. Az egyetlen veszély az infláció lehet Svájcban, erre azonban az erős frank inkább csak gyógyír − mondta az Equilor elemzője.

Mindez tehát azt jelenti, hogy egyelőre nem valószínű a jegybanki intervenció. Ráadásul a menedék devizák esetében trendforduló sem várható, hiszen ehhez kellene valami jobbat találniuk a befektetőknek − véli Ruzsonyi, aki szerint nem valószínű, hogy láttuk már a legerősebb svájci frank-szintet.