Az Európai Parlament tavaly szeptemberben szavazta meg, hogy az Európai Tanács kezdjen eljárást Magyarországgal szemben a jogállamiság és a demokrácia helyzete miatt. Az idei első félévben koordináló román uniós elnökség azonban nem tett érdemi lépéseket az ügyben.

Finnország kiemelt ügyként tekint az emberi jogok és a jogállamiság megerősítésére Európában - ez kiderül a kormányprogramjukból is. A dokumentumban a következők állnak:

Kapcsolódó

"Finnország elnöksége alatt közös eszközöket kell kifejleszteni azért, hogy megerősítsük a jogállamiság alapjait az unióban. Az uniós forrásokat össze kell kötni a jogállamisági normák betartásával. A civil szervezetek és független bíróságok jogállását garantáljuk."

A Euronewsnak nyilatkozó forrás szerint azért is indokolt a meghallgatás, mert sok idő telt el azóta, hogy az Európai Parlament felkérte a Tanácsot az eljárás lefolytatására. "Magyarország érdeke is az, hogy tájékoztassa a tagállamokat a legújabb fejleményekről" - mondta az ügyben illetékes diplomata.

A hetes cikkely szerinti eljárással az Általános Ügyek Tanácsa foglalkozik. A magyar demokrácia és jogállamiság kérdése leghamarabb júliusban kerülhet napirendre, azonban ezt az ülést még nem tűzték ki, zajlanak az egyeztetések róla.

Az Euronews megkereste az ügyben Judith Sargentinit, az Európai Parlament leköszönő jelentéstevőjét, aki aki azt mondta, számít a finn elnökség aktivitására az ügyben, főleg azután, hogy az osztrák és a román uniós elnökség semmit nem tett. Szerinte ez lehet az első valódi lépés a folyamatban.