A Közlekedő Tömeg honlapján elérhető adatok alapján 2016 óta naponta átlagosan csupán 1029 kerékpárt béreltek a budapesti Bubi kerékpárkölcsönző rendszerben, aminek kerekítve nulla hatása van egy olyan városban, ahol napi 4,5 millió ember utazik a BKK-val - írja a G7 a rendszer történetét áttekintő cikkében. 2019-ben a Bubi kerékpárok harmadát egy átlagos napon egyetlen egyszer sem használták.

A Bubi kiépítése egymilliárd forintba került, amit az EU fizetett. Ez nagyjából 8-10 új csuklós busz ára. Mivel ezek kapacitása darabonként száz fő, nem egy-egy, hanem közel 10 ezer utas napi közlekedését tehették volna színvonalasabbá. A rendszer 2014. szeptemberi indulása óta 88 százalékkal nőtt a dokkolóállomások és 68 százalékkal az elérhető kerékpárok száma. Eközben azonban az egy kerékpárra jutó bérlések száma három év alatt a harmadára esett vissza, 2018-ban már csak napi 0,6 bérlés jutott egy kerékárra.

Kapcsolódó

A gazdasági portál becslése szerint 2018 végéig összesen 351 millió forint bevételt hozott a Bubi, ami ahhoz képest, hogy a főváros közel 88 milliárd forintot költ a közösségi közlekedés működési költségeinek támogatására (beruházások nélkül), nem jelentős tétel. Ha viszont azt nézzük, hogy minden egyes Bubi-bérlés 358 forintba kerül az adófizetőknek (rendszer kiépítésének költségei nélkül), akkor egy gazdaságilag nem racionális közlekedési rendszert látunk. Az évi 1,6 milliárd BKK-utazás estében 56 forint önkormányzati támogatás jut egy-egy útra.

A felhasználók kedvét a nehéz és lassú kerékpárok mellett az is elveheti a Bubitól, hogy nincs jól használható kerékpárút Budapesten.