Az alaptörvény hetedik módosítása értelmében "a gyülekezéshez való jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével". A szakszervezet szerint ebből az következhet, hogy szinte sehol nem lehet tüntetést szervezni, mert a közterületen tartott demonstráció zavarja az ott lakók mindennapi életét.

A MASZSZ szerint ha a közszereplők lakókörnyezetében a magánélethez való jog védelme érdekében korlátozzák a gyülekezési szabadságot, az elfogadható. Általában viszont egy demonstrációt csak azért, mert az mások magán- és családi élethez való jogát vagy mozgásszabadságát korlátozott ideig sérti, nem lehet tiltani, mert ez ellentétes lenne az emberi jogok európai egyezményével, az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatával és a "józan ésszel" is.

Kapcsolódó

A bírósági rendszer átalakításáról megjegyezték, ha felállítják a közigazgatási felsőbíróságot, és annak tagjai valóban jelentős részben a hatalom iránt lojális kormánytisztviselők közül kerülnek ki, azzal veszélybe kerülhet a független bíráskodás. A probléma súlyosságát érzékelteti, hogy a közigazgatási ügyek közé tartoznak többek között az egészség- és társadalombiztosításról, a nyugellátásokról és a szociális ellátásokról szóló jogviták. Ezért is tiltakozik a MASZSZ a rendszer átalakítása ellen.

A szakszervezet felhívta a figyelmet a sztrájk kérdésére is, hiszen mint írták, a közszolgáltatásokban meghirdetett munkabeszüntetésnél az elégséges szolgáltatás mértékéről ma munkaügyi perben döntenek, azonban a jogalkotón múlik, hogy ezeket a továbbiakban hol kell majd tárgyalni. Ha az ilyen ügyeket a tervezett önálló közigazgatási bíróság hatáskörébe utalják, akkor a szakszervezet szerint még kisebb lesz arra az esély, hogy például a közösségi közlekedésben egyáltalán lehet-e sztrájkot tartani - írta az MTI.

A kép forrása: Napi.hu olvasói fotó.