A vasút, az energiaszektor és a közszféra egyes területein még zajlanak a helyi bértárgyalások, amelyeket az egységes vagy ágazatokra lebontott kormány által kiadott bérajánlás jelentősen megkönnyítene.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a szakszervezeti konföderációk előtt álló idei feladatok közé sorolta a sztrájk jog, a munka törvénykönyve és a korkedvezményes nyugdíj ügyének a rendezését a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretein belül. Felidézte, hogy tavaly a VKF munkatervében már megállapodtak arról, hogy ezekről is tárgyalnak majd, ez azonban elmaradt. Ezért az egyeztetések mielőbbi folytatása érdekében még a napokban levélben fordul majd Cseresnyés Péterhez, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárához. A szakszervezeti vezető szerint a robotizáció és a digitalizáció munkaerőpiacra gyakorolt hatásaival is érdemes lenne foglalkozniuk a szakszervezeteknek az idén.

Szakadék jön létre a fizetés és a nyugdíj között

Kordás László szólt arról is, hogy véleménye szerint jövőbeni szociális katasztrófához vezethet, ha a nyugdíjak emelése csak 1-2 százalékos szinten marad, miközben a reálbérek növekedése továbbra is 6-7 százalék között mozog. Úgy vélte, a kialakult helyzetre megoldást jelentene a MASZSZ által javasolt 80 ezer forintos alapnyugdíj bevezetése. Erről társadalmi vitát kell folytatni.

A sajtótájékoztatón Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke bejelentette: a munkavállalói érdekek hatékonyabb képviselete érdekében megalapította a jogilag egyesületi formában működő Magyar Munkavállalókért Mozgalmat. A szervezetet - amelyet a bíróság 2016 decemberében jegyzett be - magánemberként hozta létre, és jelenleg csak néhány tagja van - közölte a KOSZ elnöke.