Átlagosan havi ötvenezer forintból élnek, és igen visszafogottan költekeznek a magyar egyetemisták. A hallgatók többsége a szűkös anyagiak ellenére pozitívan látja jövőjét és az elhelyezkedési esélyeit, ennek ellenére továbbra is nagyon sokan szeretnének külföldön munkát vállalni - írja az Aktív Fiatalok Kutatócsoport 2015-ös felmérésére hivatkozva a Magyar Nemzet.

A magyar egyetemisták és főiskolások jövőképe viszonylag kedvező: 40 százalék bizakodó, és úgy gondolja, jók az elhelyezkedési lehetőségei azzal a végzettséggel, képzettséggel, amellyel rendelkezni fog. Ezzel szemben csak a válaszadók negyede gondolja úgy, hogy nehezen fog megfelelő munkát találni. Megfigyelhető, hogy a férfi hallgatók, a budapestiek, a diplomás szülők gyermekei és a Fidesz- KDNP-szavazók általánosságban bizakodóbbak a többieknél.

A jelenleg főiskolára, illetve egyetemre járó magyar fiatalok 11 százaléka jelezte, hogy eddigi tanulmányai során már tanult külföldön, 18 százalék pedig a közeljövőben szeretne kimenni valahová. Ha munkavállalásról van szó, akkor már jóval nagyobb az elvándorlási kedv: a megkérdezettek 63 százaléka szeretne rövid ideig, azaz pár hétig vagy hónapig külföldön dolgozni, 52 százalék hosszabb távon, akár több évre is itt tudná hagyni Magyarországot, 37 százalék pedig hajlandó lenne végleg letelepedni valamelyik másik országban - írja a Magyar Nemzet.

A migráció legfőbb oka szinte mindig az anyagiakban keresendő: a diákok szerint külföldön könnyebb megélni, magasabb az életszínvonal, és sokkal több pénzt lehet megtakarítani, mint itthon. A kalandvágy, a szakmai fejlődés és a többi szempont csak az anyagiak után következik. Hosszú távú külföldi terveket a kutatás szerint leginkább a budapesti fiatalok szövögetnek, elsősorban az orvostanhallgatók.